Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A népszokások változásáról

ben hoz célszerű eredményt. Vegyük előző példánkat. A májusfa körülményes beszerzése, az erdőből fakivágást tiltó különböző helyi rendelkezések akadályozó tényezőként álltak fenn. A hagyományba rést ütött annak a polgári szemléletnek az elterjedése, hogy az udvarló legény ne ingyen, azaz lopott fával bizonyítsa az elkötelezettséget, hanem virágkosárral és éjjeli zenével. A jobb módúak között ez hamar érvényre is jutott s ezzel a régi szokást új szokás váltotta fel. A szegényebbeknél természetszerűleg lassabban történt az átállás. Az új szokás azonban, amire széles körben elterjedt volna, elvesztette jelentőségét és így a régi szokás a hagyományból eltűnt, az új pedig egy mélyebb alapot nélkülöző divatnak lett az emléke. Természetesen az új szokás bevezetésének is megtaláljuk a különböző ható okait. Az ilyen és ehhez hasonló tényezőkről azonban később lesz szó. Mint említettük, vannak olyan szokások, melyeknél robbanásszerűen, átmenet nélkül következett be a változás, átalakulás, ill. a szokás eltűnése. így pl. a múlt század végén Magyarország különböző területein pusztító szőlőbetegség, a filoxéra, szinte egycsapásra a szüreti ünnepek, szüreti szokások megszűnését is magával hozta. A II. világháború után, a nagybirtok megszűnésével egyidőben eltűntek a nagybirtokon kialakult aratási szokások, mint pl. a koszorúvitel a földesúrnak vagy az ispánnak és az ezzel összefüggő áldomás, lakoma. Vizsgálatunk más területére tartozik az, hogy bizonyos szokások egy idő múlva újjáélednek, felelevenítődnek. Ekkor azonban már a szokás lényeges átalakuláson esik át és az újjáélesztése, a szokás újbóli megjelenése éppenúgy hirtelen, többnyire fokozatosság nélkül történik. Ezekre példákat később említünk. Nem lehet előttünk kétséges, hogy a változások vizsgálatánál szinte mindegyik szokást külön-külön kellene vizsgálnunk ahhoz, hogy általános érvényű megállapításhoz jussunk. Lényegében mindegyik szokásnál másképpen történik az átalakulás, a változás. A szokások életét külön-külön aligha tudnánk nyomon követni. Úgy gondolom, hogy a szokásokat hordozó, a szokásokat éltető és gyakorló egyének és közösségek, az egész társadalom életét is be-