Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Egy verselő földműves

szépíró, költő is utalt a népi verselőkre. Szépen emlékezik meg róluk Tömörkény István, Móra Ferenc, Illyés Gyula, Szalay László és Szabó Pál. Néprajzi munkákban is fel-felbukkannak adalékok a verses halottai búcsúztatókat író falusi emberekről,

15 a történeti eseményeket, a komoly és tréfás eseteket egyaránt versbeszedő rímkovácsokról™ vallásos éneket szerzőről,

17 s egyéb alkalmi rigmusírókról.

18 Folklorisztikai szempontból az első részletesebb tanulmányt a népi verselőkről Takács Lajos írta. Két dunántúli hírversíró, Tóth Pál József és Nagy Kovács István életén és munkásságán keresztül ismerteti meg szerepüket a közösség szellemi életében. Mindkét parasztpoétának a versei megjelentek, s a versírás számukra szinte „foglalkozássá", élethivatássá vált.

19 Hasonlóan egy kiemelkedő földműves költőt mutat be Janó Ákos a kiskunhalasi Gózon István személyében. Rámutat arra, hogy a századfordulón számos parasztköltő élt Kiskunhalason, mint pl. Egyed Izsák János, Kiss Illés Imre, Vass Imre, Bacsó László és mások. A földműves költők egymástól nem álltak elszigetelten. Szinte hihetetlenül hangzik: valóságos irodalmi kört alkottak. Összejöveteleket tartottak, ahol közösen beszélték meg a város és az ország dolga mellett saját alkotásaikat, írásaikat egymás előtt felolvasták, megbírálták és javították. Egymásnak verses leveleket is írogattak. Verseik eljutottak a közösség többi tagjához is. Igen gyakran maguk olvasták fel költeményeiCsaba László: Gondolatok egy öreg versfaragóról. Északmagyarország, 1957. május 5.; Szilágyi András: Egy szalontai prasztköltőnél. Utunk, 1957. augusztus.; Nagy Zoltán: Az igrici igric. Északmagyarország, 1958. február 23.; Nagy Zoltán: Tarcali képeslap. Északmagyarország, 1958. február 14.; Sz. I. (Szabadi Imre): Kéziratos könyvek sárguló lapjairól. Hajdú-Bihari Napló, 1958. augusztus 24. 15 így pl. egy „népköltő-féle" földművest említ Gál Kálmán: Temetési szokások a Nyárád mellett. Ethn., VT. 1895. 225. L. még: Ujváry Zoltán: Varia folkloristica. Debrecen, 1975. 137 kk. 16 Tömörkény István: Föliratos agyagedények. Népr. Ért,, XIII. 1912. 197 kk. 17 Bálint Sándor: Sacra Hungária. Kassa, é. n. 129 kk. 18 Ujváry Zoltán: Egy farsangi játék funkciójának kérdéséhez. Ethn., LXVIII. 1957. 148. 19 Takács Lajos: Népi verselők, hírversírók. Ethn., LXII. 1951. 1—47.