Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Kádár vitéz balladája

- lehetséges azonban, hogy korábban - megindult a folklorizációs folyamat, amelyet több - fentebb már idézett - adalék is bizonyít. A bemutatott dunántúli változathoz kapcsolódik még egy 1949ben és egy 1968-ban gyűjtött variáns. Ezek azonban csak a gyűjtési helyet illetően kapcsolódnak a Dunántúlhoz. Mindkét változat a Bukovinából Dunántúlra települt székelyek hagyományából való. Az elsőt Pesovár Ernő gyűjtötte Bátaszéken az odatelepített józseffalvai székelyek között egy kb. 60 éves asszony ajkáról. Erről Csatkai Endre adott hírt azzal a megjegyzéssel, hogy a Kádár vitéz értekének ez az utolsó feljegyzése.

26 A második változatot Forr ai Ibolya Hőgyészen vette magnetofonszalagra egy istensegítsi származású 59 éves embertől. Ezt alább bemutatjuk. A nemespátrói példán, valamint a Kálmány Lajos által említett adaton és a fentebb említett utalásokon kívül a lejegyzett, illetőleg publikált változatok székely közösségekből valók. Egy rövid, mindössze négy versszakos variánst Bartók Béla jegyzett le Csíkjenőfalván 1907-ben.

27 Ezzel szó szerint megegyezőt közöl a Röpülj páva, röpülj kötet ugyancsak a Csík megyei Kászonújfaluból.

28 Az eddigi példákat két népi változat bemutatásával egészítem ki. Az első saját gyűjtésem a Hertelendyfalvára telepített andrásfalvai székelyek hagyományából. Az Al-Duna mentére a múlt század végén bukovinai székelyeket telepítettek, akiknek az utódai három faluban (ma Jugoszláviában): Hertelendyfalván (Vojlovica), Sándoregyházán (Ivanovo) és Székelykevén (Skorenovac) élnek. A hertelendyfalvai székelyek körében 1966-ban gyűjtöttem, s gyűjtésem eredményéből népdalokat és balladákat tettem közzé.

29 26 Csat kai Endre: i. m. 27 L. Kodály Zoltán: A magyar népzene. Budapest, 1969. példatárában (Szerk. : Vargyas Lajos), 250. 28 Csanádi Imre—Vargyas Lajos: Röpülj, páva, röpülj. Budapest, 1954. 216— 217. Dallama: 491. A szöveg teljesen pontos egyezése feltűnő. Lejegyzőjére nincs utalás. Vargyas Lajos említi, hogy Kodály Zoltán ugyancsak hallotta a Kádár vitéz énekét. A magyar népballada és Európa. Budapest, 1976. I. 111. A Kádár-ének dallamaihoz 1. Szendrei Janka—Dobszay László—Rajeczky Benjámin: XVI—XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben, I—II. Budapest, 1979. I. 22—23, 38. II. 9—12, 17—18. 29 Ujváry Zoltán: Népdalok és balladák egy al-dunai székely közösségből. Debrecen, 1968.