Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben
térés, s az, hogy az emlékversíró éppen csak a hangulatnak jól megfelelő képet használja fel, a műköltői vers teljes népivé válását és feloldását mutatja. Petőfi költészetének hatása nemcsak az őt követő költők verseiben figyelhető meg, hanem parasztköltőink írásaiban is. Koscsó Pál vámosújfalui (Zemplén m.) földműves önéletrajzában olvashatunk Petőfi költeményei iránti vonzalmáról. A Petőfi-versek nem kis mértékben ihlették a költői munkára... szerettem olvasni a költeményeteket már Iskolás koromban is vonzalmam volt hozzájok kivált a Petőfi költeményei érdekeltek a legjobban, többször kijelentettem szüleim előtt, ha én továb fogom fojtatni a tanulást költő teszek. 92 Petőfi és általában klasszikus költőink általánosan elterjedt költeményei különösen erős hatással voltak a népi verselőkre. Gyakran előfordul, hogy Petőfitől vagy más költőtől sorokat, szakaszokat vesznek át saját verseikbe. Az átvételnek ezt a módját parasztköltőinknél nem nevezhetjük plagizálásnak. Az átvételek ugyanis nem közvetlenül kiírás, kimásolás útján történnek, hanem abból a tudás- és hagyományanyagból, amelyet idők folyamán egészen iskoláskortól - tanulás, olvasás, szóbeli átvétel folytán magukévá tettek. Ez a tudás- és hagyományanyag teljesen megegyezik gondolataikkal, érzelmeikkel, s amikor versírásra kerül a sor, egészen természetesen alkalmaznak minden gondolatsort, amely az érzelem kifejezésére tudatukban jelentkezik. A sajómenti (Borsod m.) Puskás Farkas Károly kéziratos könyvében Petőfi Távolból c. költeményének első versszakát a következő formában találjuk: Kis lak áll a Sajó mentében ó miljdrága e lakocska nékem könyben úszik mind kétszemem pillája Valahányszor emlékszem rejája. 92 A sárospataki Ref. Kollégium Faluszemináriumának Adattára, Itsz.: 417.; Magyar József tiszavasvári parasztnevelő mondja: „.. .a költők közül aztán Petőfiét egészen átolvastam.. "Erdész S.: Egy népi verselő Tiszavasváriból. Jósa András Múzeum Évkönyve 1959. II. Nyíregyháza, 1961. 151.; L. még Takács L.: Népi verselők, hírversírók. Ethn., LXII. 1951. 37.