Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

írás szokása, talán bizonyos időperiódusban a naplóírás divatja elsősorban a polgári körökre volt jellemző. A népi kéziratos könyvek között kevés naplót találunk. Eléggé gyakori volt a fontosnak tartott - elsősorban a családra és az időjárásra vonatkozó - feljegyzés, - kalendáriumokban, bibliában, énekes könyvekben -; az események naponkénti rögzítésére, naplószerű írásra azonban csak ritkán került sor. A különböző gyűjtemények kéziratos könyveinek tanulmányozása nyomán azt látjuk, hogy a népi eredetű naplók elsősorban a katonáskodással, a háborús eseményekkel állnak kapcsolatban. Számos háborús naplóról van tudomásunk; ezekről már szóltunk. Vannak példák arra is, hogy időhöz, eseményhez nem kötött alkalmanként egy-egy időszak, többnyire az elmúlt év nevezetesebb eseményeit utólag lejegyezték egy füzetbe. A naponkénti eseményrögzítés, a naplóírás a népéletben azonban ritka, szinte kuriózumnak tekinthető. Éppen ezért különösen figyelemre méltóak az idevonatkozó példák. Az alábbiakban bemutatok egy naplót, amely egy hónap naponkénti eseményét rögzíti. Érdekessége az, hogy az írója fiatal juhász. Az írásból megállapítható, hogy értelmes legény volt, helyesírása is sokkal jobb, mint általában a négy vagy hat elemi iskolát végzett társaié. A gömöri Lévárthoz tartozó Kövespatakpusztán élt a Tóth juhász család. Tóth Barna a kis napiócskáját maga készítette. Füzetből kiemelt lapokat hajtogatott, vágott össze úgy, hogy a kis napló (8x 10 cm) a zsebébe beférhessen, s állandóan magánál hordhassa. Egy bejegyzésből kitűnik - Én most itt vagyok a Rákosréten heverészek -, hogy a nyáj mellett is sor került a napló írására. Általánosabb tanulságok levonása előtt az egy hónapot rögzítő naplót - néhány, az értelmet zavaró hiba javításától eltekintve - a kéziratnak megfelelően mutatom be. NAPLÓ... az 1919. évre április 1. én Tóth Barna Lévárt, Kövespatak puszta