Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

nem tagadhatjuk, hogy funkciójukban ugyanolyan jelentőségűek. Legalább annyian énekelnek magyar nótát, mint amennyien népdalt. Talán nem is helyes ezt így megfogalmazni. Hiszen a közösség dalkincse nagyon heterogén. Magyar nóta és népdal együtt szerepel - különbség nélkül - a paraszti repertoárban. A hiba csak abból adódik, hogy a gyűjtők sohasem vagy csak igen ritkán jegyzik le a magyar nótákat. Udvariasságból meghallgatják, amíg ugyanaz a „nótafa" elénekli a maga „műdalait" anélkül, hogy a kottafejek rögzítenék a dallamot a gyűjtők füzetében. így történik meg, hogy a legtöbb esetben nem kapunk teljes és valódi képet sem az egyén, sem a közösség dalkincséről. Nem látjuk a hatásokat, az áramlatokat. Kétségtelen, hogy a gyűjtők a nem klasszikus népdalokkal nem messzire jutnak, hiszen legtöbb magyar nóta szövege, dallama a közelmúltban gyökerezik. Viszont ezek mellőzésével nem nyerünk teljes betekintést a népköltészet folyton alakuló, változó világába. Kéziratos könyveinkben - szerencsére - a tiszta népdalokat éppenúgy megtaláljuk, mint a magyar nótákat, minden elkülönítés nélkül. Természetesen a vizsgálatnak szempontjai kell, hogy legyenek. Pl. a népi közösségen belül ki, melyik csoport énekel leginkább magyar nótákat? Nagyon valószínűnek látszik, hogy a magyar nótákat inkább a jobb módú, a polgárosulás útjára lépett parasztok énekelték, míg a klasszikus értelemben vett népdalokat a szegényebb sorban élők - pásztorok, zsellérek, földmunkások, szegényparasztok stb. - dalolták. Gyűjtőutaimról említhetek néhány olyan falut, pl. a gömöri Hét községet, ahol szinte kizárólag magyar nótákon nőtt fel, és nő fel az ifjúság. Olyan tény ez, amelyről beszélnünk kell. Vizsgálata éppen olyan fontos szempontokat és hasznos adatokat eredményez a népi kultúra megismerésében, mint pl. az a kérdés, hogy milyen polgári hatások érvényesültek a népszokásokban, a viseletben, vagy éppen a szocialista nagyüzemi gazdálkodás milyen változást eredményez a hagyományos paraszti gondolkodásban. Tasnádi könyvecskéjében viszonylag elég kevés a magyar nóta, azonban ezeknek a lejegyzése már azt mutatja, hogy a magyar nóta divatja megérintette Tasnádi és bizonyára egész közössége dalkultúráját. Az általam megvizsgált kéziratos könyvek mindegyikében