Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

bert, akit szemben a lövészárokban ellenségnek neveznek - mindenki érzi, hogy csak tartalmatlan motyogás. Ez azonban még nem magyarázza a Huszár Miatyánk keletkezését. Mit kell itt mindenekelőtt megállapítanunk? A katonaközösség - férfiközösség. A katonaságnál a legények kikerülnek abból a közösségből, amelyben korábban íratlan hagyományos közösségi törvény szerint élték életüket. Annak a közösségnek, amely a katonaságnál külső parancsra jött létre, egészen más törvényei vannak, amely hagyományos ugyan a katonaéletben, de csak a kaszárnyán belül, illetőleg addig, amíg annak a közösségnek tagjai katonai egyenruhát viselnek. Ha egy ember kikerül a falusi közösségből, pl. városba költözik, vagy ha katonának megy - szinte majdnem teljes bizonysággal mondhatjuk - hogy számára meglazulnak, fokozatosan felbomlanak azok a törvények és kötöttségek, szabályok, amelyek szerint mindaddig élte életét: ahhoz a közösséghez igazodik, amelybe került, amelyikben tovább éli életét. így tehát fordítva is áll : aki városról falura kerül át, át kell venni annak a közösségnek szokásait, illetőleg a lehetőség szerint a legjobban igazodni ahhoz. Tehát ha a legény visszamegy a katonaközösségből a saját falujába, szinte a falu határába való belépésekor újra a régi hagyományok képviselőjévé válik. Éppen ezért figyelemre méltóak számunkra a katonai élet szokásai, íratlan törvényei és mindazok a kulturális megnyilatkozások, amelyek egy parasztlegény életében a civil ruha le vetésétől a civil ruha felvevéséig tartanak. Ahhoz, hogy megláthassuk a lélektani hátterét a gyakran trágár katonatörténeteknek, nótáknak s a Huszár Miatyánk-hoz hasonló szellemi termékeknek - hangsúlyoznunk kell, hogy a katonaságnál heterogén közösség jön létre. Ennek a közösségnek azonban megvannak a maga hagyományai, illetőleg az új közösség nyomban átveszi a régitől a belső szokásokat és beilleszkedik annak - valójában évszázados - hagyományaiba. Itt jutottunk tulajdonképpen ahhoz a kérdéshez: a katonaköltészetnek mi adja azt az egészen sajátságos, a népköltészet stílusától, formájától feltűnően elütő jellegét. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy jelen esetben nem soroljuk ide a katonanótákat, hiszen azok a katonaság után is élnek, bármikor, dalolási alkalmakkor előkerülhetnek. A Huszár Miatyánk-féle termé-