Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

Kedves jó szüleim tőlem messze vagytok Az utolsó szavam most istenhozátok Elroncsolt testemet neháborgasátok Mesze földön vagyok hirem se haljátok Tudom roszul esik nektek is testvérek Hogy még testvéreteket mégsem ölelitek A balsors ugyhozta arról nem tehetek A szivemnek is könyebb volna a sírban Ha it áthatnátok gyászos koporsómnál Legalább egy könyet hulatnátok értem Teigaz szívből szeretet testvérem Kérlek kedves pajtás vigasztald szüleim Hogy szépen eltemetek engem pajtásaim A falu népeis ki ki sirat engem Három zöld koszorú díszíti fejemet Ne emésze értem bánat sziveteket Az isten veletek barátok testvérek Nagyon roszul esik elválni tőletek Demár el kel ménem sirom megvan nyitva Lebegjen fölöte az isten áldása Ha valamikor szüléiméi beszéltek Mondjátok meg hogy szépen eltemetek Kedves jó barátim kérlek vigyázatok Vigyázatlanságból hogy igy ne járjatok Tenéked is pajtás miért kivégeztél Felelünk oda fön majd az isten ítél Végre el kel meni kiásot síromba Vesétek egy kapa földet gyászkoporsomra Ne felejtsétek el kérlek beneteket Hogy milyen vigyázó voltam köztetek Végre tisztelőim a kik jelen vagytok Gyászos koporsómra könyet hulajtsatok Elroncsolt testemet sirba bezárjátok En utolsó szavam az isten hozatok vége (20-22. 1.)