Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

vashatunk. A kéziratos könyv lapjaira Dienes Ferenc után a család más tagjai, gyermekei is írtak. Az utolsó bejegyzés 1953-ból való és így a kéziratos könyv egy parasztcsalád lényegében száz éves múltjába enged bepillantást. De a falut érintő nagy események is megelevenednek, így pl. a századeleji tagosítás, vasútépítés, aszályok, jégesők stb. A földműves ember örök gondja az idő. Égre tekintő szemmel figyeli nap mint nap az időjárás alakulását. Dienes Ferenc kéziratos könyvében évtizedeken át utal a rendkívüli, gazdasági szempontból előnyös vagy előnytelen időjárásra. így pl. : 1894-ben ojan idő járt tavaszai legjob kivált a őszvetésre hogy ápril hóban a rozsélet kibánta a fejét nem csak a varjú hanem az ember is elbuhatot bene ebe az esztendőben készük meg átlag a szőlőt belotsolni kékü zolda vegyesen mert mán akor pusztulni kezdet a szőlő lehet hogy nem is soká tart ami sajnos lesz a magyarnak (4.1.). A következő feljegyzés hasznos adatot nyújt a népi közlekedéshez is. A jéggel borított földön egyik falutól a másikig, Konyártól Derecskéig mintegy tíz kilométert jégpatkóval tettek meg: 1907-ben ojan volt a tele karácsony szombattyán elkezte az eső az esést és let ojan ónos idő hogy nem lehetett kibuni se szekéréi se gyalog vagy is veszedelmes volt mert ha kiment az ember a kapuján nem volt biztos Hogy haza megyén é mert az emberek vas jég patkót kötöttek fel a csizmára Derecskére mehetet Kortsoján bátran ez a veszedelmes jég kéreg óriási károkat tett mert mindent be boritot vetést mindent és tartót karátsontól március hó 5.dikéig. És fel szitta a vettést nemlet buza ki veszett voltak ojan földek hogy nem ata meg a magvát nékem is volt ojan hogy a birka ete meg télbe a gyapáros útnál let 20 kereszt paré és lett belőle 140 kiló szemét (21. 1.). Tanulságos idéznünk az ezeréves kiállításra, Budapestre minden valószínűség szerint először és utoljára utazó Dienes Ferenc feljegyzését: A Magyarnak az ezredéves országunk fen álásának az emlékére öröm ünepet ült a magyar Május hó lO.dikén 1896-ba nállunk is nagy ünnep volt a város háza udvara körül sátor volt zászlók lebektek majd minden házon és minden tornyon Buda Pesten ezredéveskiállitás volt ojan hogy világ hirü volt mejre magam is felmentem Konyárból voltunk 34en fel. Május 17dikén 2 nap voltam pesten fizetem 8 f '74 k kovárti koszt menet jövet (5. 1.). A magyar nép Kossuth iránti szeretetét örökíti meg Dienes Ferenc abban