Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

Április 4. 28. 21. Május 7. 16. 28. Junius 2. 7. 18. Oktober 2. 26. 28. November 3. 14. 18. December 7. 18. A szerencsétlen napok számontartása az emberiség történetében igen régi időre nyúlik vissza. Már a babilóniai naptárak feltüntetik a szerencsétlen napokat. Minden hónap 7., 14., 21. és 28. napja szerencsétlen nap.

51 Vilkuna Kustaa A hét és napjai című tanulmányában Eriksson Sven nyomán bemutat egy római, úgynevezett tűző vagy pálca fakalendáriumot, amelyen a szimbolikus alakok ábrái mellett a hét napjai és a hónapok számára lyukak vannak vésve. A napot és a hónapot egy pálcika mutatja, amelyet kívánat szerint mindig tovább helyeztek. A hozzáértők a naptárról le tudták olvasni a szerencsés és szerencsétlen napokat. Ugyanő kifejti, hogy nemcsak a hónapok napjait, hanem a hét egyes napjait illetően is már igen régi korban különbséget tettek a veszélyes és bizonyos szabályokkal megkötött, illetőleg szabad napok között.

52 Götzinger Emst Reallexicon-jcL felsorolja a hét szerencsés és szerencsétlen napjait. Pl. hétfőn nem szabad új ruhát ölteni, menyegzőt tartani, az aratást megkezdeni, hivatalba állni, útra indulni stb.

53 Ez a pár példa is bizonyítja, hogy a balszerencsés napok számontartása és azok szerepe az egyetemes kultúra sajátja. Évezredek alatt ismertté lettek a legkülönbözőbb népeknél, a hagyományban megrögződtek és öröklődtek. A néphagyományba való átvételhez és elterjedéshez erősen hozzájárultak a kalendáriumok, csíziók stb. Kalendáriumaink szinte a legutóbbi időkig közöltek egyes napokra vonatkozó tanácsokat, időjárásra s egyebekre vonatkozó jövendőmondásokat stb. Sebestyén Gyula említi, hogy a XVI. századi magyar kalendáriumok és Judíciumok különböző jelekkel jelzik az egyes tevékenységekre alkalmas napokat. A vetés, ültetés alkalmas napjait lóherelevéllel, a vadászás, madarászás és a halászás napjait a megfelelő állat képével jelölték meg a kalendáriumok.

54 51 Schräder O.: Reallexikon der Indogermanischen Altertumskunde. Strassburg, 1901. 960-961. 52 Vilkuna K.: A hét és napjai. Ethn., LXIX. 1958. 187, 194. 53 Götzinger E. : Reallexikon der deutschen Altertümer. Leipzig, 1885. 388. 54 Sebestyén Gy.: Rovás és rovásírás. Budapest, 1909. 133.