Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

De nékem ezentúl Nem úgy leszen dolgom, Hogy a férjem fuja, Úgy lesz táncolásom. Ez a szöveg egyrészt mutatja a vers teljes kiszakadását a ponyvái keretből, és elindulását a népköltészet közösségi útján, másrészt azt, hogy ez a módosulás más dallamot is követel. Vagyis ezeknek a hasonló, sokszor teljesen azonos tartalmú szövegeknek a formai változása azt bizonyítaná, hogy a dallá válás az ismert ponyvaszöveg alapján más-más dallamra több ponton megindulhatott. Valójában, ha elfogadjuk, hogy a hosszabb, nem általános érvényű s nem általánosan énekelt, csak egyetlen alkalommal előadott dalok a vőfélyversekből alakultak ki, elfogadhatónak látszik az is, hogy a versek módosultak a már meglevő dallamhoz. Ezt látszik igazolni az is, hogy a szavalással előadott versek teljesebbek, elterjedtebbek, még ott is előfordulnak, ahol ugyanazon dalváltozatai nem élnek. Balszerencsés napok kéziratos lejegyzésekben A szerencsétlen vagy tiltott napokra a magyar néprajzi szakirodalomból csak szórványosan ismerünk adatokat. Szendrey Zsigmond A varázslócselekvések személye, ideje és helye című tanulmányában számos példával kifejti, hogy a mágikus jellegű szokások gyakorlásában, a különböző varázscselekvések végzésében nagy jelentősége van az időpontnak, a megfelelő időpont kiválasztásának. Döntő szerep itt elsősorban a napnak jut. Az egyes tevékenységek más-más naphoz kapcsolódnak. Ezek a tevékenységek a legkülönbözőbb célúak lehetnek, mint pl. termékenység-, szerelmi varázslók, gonosz-, betegségűzők stb. Azonban vannak olyan napok, amelyeken az előbbiekkel éppen ellentétben tartózkodnak minden cselekvéstől, mert ezek a napok általános vonatkozású, szerencsétlen napok. Minden hónapnak megvan a maga - nagyobbrészt vallási csíziós eredetű - szerencsétlen napja. Ilyen az április elseje, ezen a napon született az áruló Júdás, augusztus elseje, ez a nap a „paradi-