Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

üzente és azért kelet már nekünk az orosz frontról visza jöni és mint volt hü szövecségesünknek elene fordulni, nehogy azok is ami országunkba befőjenek garázdálkodni. XIX. Az 1915 dik év május utólyán elis mentünk az olasz harcztérre, még kar int iába az alpesi sziklás bérczeire ahol három teljes hónapig voltunk az állásba és onan mentünk a doberdói fentsikr a. ott halottuk asztán hogy a mi csapataink a némettel együt támaták meg Szerbiát igy mentül hamarabb kitiszticsák az elenségtől a dunát, mert már akor a török is harczolt az oroszai a kaukázusba. XX. Tőlünk délre pedig Angol és francia akart betörni, a dardanelába már akor a töröknek már nem volt mit tenni, hanem mind élelem moniczióért Ausztria magyar országhoz kelet fordulni, azért kelet osztán mieinknek Szerbiát megint megtámadni hogy minél hamarab tudjanak a dunán monicziót szálitani a Töröknek mink pedig doberdón nem bírtuk sokáig tartani az álásunkat, mert 1915 október 18 án megkezték az olaszok a front támadásokat és 21 ig minden nap erősen ágyúztak és minden nap támadtak és bekerítetek csapatainkat minket 21-én 3 szor megtámadot és be is keritet estére és úgy kerültünk mi olasz kézbe. Idézzünk még egy részletet a doberdói harcok leírásából. Doberdói fentsik füstölög mindenhol a kegyetlen nagy harcz folyik minden felé dörög az ágyú nagy dörgés fegyver ropogása szegény magyar bakák de sokat szenvettek. nincs semmi szünetté a nagy ágyú morgásnak ember fejek lábak szerteszét hulanak, széjel vágja a gránát a szegény bakákat, hogy ösze se lehet szedni ő magát visztungját. szegény bakának olyan a halála hogy még aszt talján is sajnálja, a halál dombtól jobra is balra is magyarok harczolnak azért a taljánok szemlátomást fogynak sok tollas kalapnak meg halt már talján gazdája, mind agyon verték már a vitéz magyarok, hordhata a