Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Virág a népszokásokban és a népköltészetben
dos Tibor: Középkori kultúra, középkori költészet. Budapest, é. n. Katona Imre: Virágének, magyar nóta, népdal. Artes populäres, 1970. Kelecsényi József: Koloni népszokások. Magyar- és Erdélyország képekben, III. Pest, 1854. Kiss Lajos: A hódmezővásárhelyi szûcsmesterség és szűcsornamentika. Budapest, é. n. Kós Károly: A vargyasi festett bútor. Kolozsvár, 1972. Kresz Mária: Virág és népművészet. Budapest, 1976. Manga János: Magyar pásztorfaragások. Budapest, 1972. Ortutay Gyula: A magyar népművészet, I—II. Budapest, 1941. Ortutay Gyula—Katonaimre: Magyar népdalok. Budapest, 1970. Rapaics Raymund: A magyarság virágai. Budapest, 1932. Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások. Budapest, 1925. Sebestyén Gyula: A pünkösdi király és királyné. Ethnographia, 1906. Cs. Sebestyén Károly: A magyarság ládái. Magyar Nyelv, 1927. Solymossy Sándor: Népköltészet. A magyarság néprajza, III. Budapest, 1935. Szabadfalvi József: A debreceni mézeskalácsos mesterség. Debrecen, 1962. Szabó T. Attila: Haja, haja virágom. Bukarest, 1970. Takáts Sándor: A régi magyar ker. Budapesti Hírlap, 1906. Takáts Sándor: Kertek termésének feldolgozása a XVI. és a XVII. században. Budapesti Szemle, 1932. Tergit Gabriele: A virágok regénye. Budapest, 1969. Torockai-Wigand Ede : Régi kert s miesei. Budapest, 1917. Vikár Béla: A magyar népköltés remekei. Budapest, 1906. Vikár Béla: A szentiváni ének. Magyar Nyelvőr, 1901. Viski Károly: A székely népművészetről. Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929. Viski Károly : A tulipán szó történetéhez. Népünk és Nyelvünk, 1929. Viski Károly: Díszítőművészet. A magyarság néprajza, II. Budapest, 1934. Voigt Vilmos: „A szerelem ketjében". Ethnographia, 1969, 1970. Zoltán Vilmos: A tulipán. Budapesti Hírlap, 1906. Schwartz Elemér: A virágszentelés Nyugatnémetországon. Ethu., 1925. IgmándiJózsef: Hajdúnánánási kiskertek. Debreceni Szemle. 1911.