Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Virág a népszokásokban és a népköltészetben
ban Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszonynak Pozsonyból 131 tulipa-gyökeret küldenek. Lippay János híres Posoni kertjében (1664) a tulipánfajták pontos szakszerű leírását nyújtja s úgy tűnik, az időben már Magyarországon is, mint másutt Európában, a tulipán rendkívül népszerű, kedvelt virággá vált. Magyar földön azonban megközelítőleg sem volt olyan tulipánmánia, mint Hollandiában és más európai országokban. Egy-egy különleges tulipánhagymáért a virágkedvelők, főleg azonban a kereskedők óriási összegeket kínáltak. Feljegyezték, hogy egy ritka fajta tulipánhagymáért Hollandiában 30 mérő búzát, 62 mérő rizst, 4 hizlalt ökröt, 12 birkát, 2 hordó bort, 4 hordó sört és 2 hordó vajat adtak (Zoltán V.). Volt, aki egy hagymáért egy kocsit és két lovat, egy másikért pedig 12 hold földet adott. Sokan minden vagyonukat pénzzé tették, hogy tulipánhagymához jussanak (Tergit G.). A tulipánláz végigfutott Európán. A tulipándivat hatással volt a képzőművészetre, az iparművészetre is. A tulipán motívum egyre nagyobb tért hódított s különböző irányból és utakon eljutott a népművészetbe is. A magyar költői nyelvben korán felbukkan a tulipán. Zrínyi Miklós Fantasia poeticájában említi a tulipánt, a violát és a rozmaringot. A költeményben a kedvest Violának nevezi s a párbeszédes formában Titirus mondja Violának : De mennyire ismég Rozmár in az csalánt Mennyire győzi meg Viola tulipánt, Es mennyi külömbség Váltja estet s hajnalt: Annyira győzöm én a rút csipás ebet, Te bíróságodban is tedd le rossz kedvedet 1 . Szépirodalmi példákat bőven említhetnénk. Egy részletet idézünk még Csokonai Vitéz Mihály egyik verséből, amelyben a leányt tulipántnak nevezi:
