Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Virág a népszokásokban és a népköltészetben

rágzás, a megújhodás istennőjének a tiszteletére április végén, május elején (ápr. 28-máj. 3.) ünnepségeket tartottak. Virágokat, elsősorban rózsát hintettek az utcákra, terekre, rózsával díszítették az áldozati helyeket, a sírokat stb. A Flóra-kultusznak mély tradíciója alakult ki. A rómaiak a különböző európai tartományaikban is megtartották tavasszal a rózsavirágos ünnepségeket. A tavasz ünneplése később a keresztény európai népeknél többnyire összekapcsolódott a pünkösddel. Feltehetően szoros összefüggés van a rózsakoszorús Flóra-ünnepek és a keresztény pünkösdi, pünkösdtáji rózsaünnepek, rózsakirályné, pünkösdi királyné ünnepe között. A kapcsolatot megtaláljuk a május elsejei szokásokkal is. A keleti és a déli szláv népek hagyományában az ún. russzalija ünnepe őrzi a tavaszi újhodás, a rózsák kultuszának emlékét. A rózsaünnep újabb formája francia földről indult hódító útjára. XIII. Lajos uralkodása idején már népünnepélynek számított s az ünnepség időpontja általában június 8-a volt. Magyarországra feltehetően az Anjou-ház révén került. Nagy Lajos királyunk (1342-1382) alatt alakult ki nálunk a tavaszi rózsaünnep. A királyné, Kotromanovics Erzsébet különös figyelmet fordított a rózsaünnepre s hathatós érdeme van a szokás meghonosításában. Tavasszal rózsakirálynőt, ill. ibolyakirálynőt választottak. Fejére virágokból készült koronát helyeztek. Több főúri birtok minden falujában megtartották az ünnepet s a múlt században még számos helyen gyakorolták a szokást, így pl. 1835-ben Nádasdon a következőképpen folyt le a rózsaünnep pünkösd hétfőjén, az egykori megfigyelők szerint: „Du. 3 órakor harangok zúgása s ez ünnepélyhez szabott ének és zene mellett a plébánia templomból a nt. alesperes vezérlete alatt indul meg a menet, a szőlők alatti egy szelídebb dombra még 1240ben épült régi templomba. Itt felolvastatik azoknak névlajstroma, kik elismert példás lányok voltak, ... sorsot húznak, s az első három számot húzó szüzek, jelöltekké neveztetnek; miután e háromra külön ládácskákban történik a szavazás. Ez dönti el aztán, hogy ki lesz a rózsaünnep megválasztott királynéja, mi megtörténvén, trombiták harsongása és mozsarak durrogása közt térdre borul, s az ártatlanság koszorúját", amely koszorú fehér rózsákból készült, a fejére teszik.