Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A Lytierses monda és a megkötés szokása

az a hajlongásban ne fájduljon meg. Figyelemre méltó, hogy erdélyi területekről hasonló cselekvés ismeretes a derékfájás elkerülésére. A gazda megkötésére alig van példa, annál több azonban az aratók derékkörülkötésére vonatkozó párhuzam. Általánosnak tekinthető, hogy aratáskor az aratóknak a dereka és a karja ne fájduljon meg, a karjukat és a derekukat egy-egy búzaszállal körülkötötték.

9 A kalotaszegi Nyárszón mielőtt az aratást megkezdték, a búzaszálat a következő szavakkal kötötték a derekuk köré: „Akkor fájujjon meg az én derekam, mikor ez a búzaszál visszamenyen a helyire."

10 A derékkörülkötés hasonló céllal más magyar területen is szokásban volt. Dunántúlon a göcseji, baranyai aratók mielőtt munkába fogtak, térdepelve imádkoztak, azután két gabonaszálat a derekukra kötöttek, s ez mindaddig ott maradt, amíg magától le nem esett.

11 A gazda, a földesúr megkötésének szokása is általánosan ismeretes volt a Dunántúlon. Több adat szerint a megkötött tulajdonosnak búzakoronát adtak. Amikor az uraság kiment a búzaföldre megnézni az aratókat, a marokszedők az erre az alkalomra készített kalászkoronát átadták neki. Előzőleg azonban átkötötték a karját vagy a derekát. Csesztreg, Pórszombat vidékén a földesurat gabonakalászokból font koszorúval megkoszorúzták.

12 Zalaváron aratás elején gabonakötéllel egy arató az uraság kezét, lábát megkötözte.

13 Ehhez hasonló szokások voltak másutt is. A Mátra-vidéken, amikor a gazda vagy az ispán először ment ki az aratókhoz, búzából pántlikát készítettek az aratók és azzal összekötötték a két lábát. Domoszlón az aratás megkezdésekor a gazda is jelen volt. Kalap9 Versényi György: Aratáskor. Magyar Polgár, XXII. 1899. 167. sz.; Versényi György: Erdélyi népmondák. Ethn., XII. 1901. 221. 10 Kresz Mária: A hagyományokba való belenevelődés egy parasztfaluban. Néprajzi tanulmányok (Szerk. : Ortutay Gyula). Budapest, 1949. 83.; A derékkörülkötéshez 1. még Vaj kai Aurél: A népi orvoslás a Borsóvá völgyében. Kolozsvár, 1943. 35, 123. 11 Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. 565.; Besze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok. Pécs, 1940. III. 190. 12 Gönczi: i. m. 565. 13 Vajkai Aurél: Balatonmellék. Budapest, 1964. 205.; A megkötéshez: Vasi Honismereti Közlemények, 1977. II. 25.