Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban
kívül a nem európai népek agrár kultuszára vonatkozó szokásokat és hiedelmeket. Idevonatkozóan különösen Frazer J. G. már számos példát említett. Az ő eredményeit azonban az újabb kutatás tükrében revideálni kell, elsősorban azokat, amelyek a természeti népek, a klasszikus kultúrák és az európai parasztok kultúrájának összevetése nyomán alakultak ki. A természeti népek és az európai parasztok hiedelmei közé, ha még annyira hasonlóak, meglepően azonosnak tűnnek is, egyenlőségi jelet nem tehetünk, hiszen ezeket a kultúrákat a történelmi fejlődés útján térben és időben nagy szakadék választja el, azonban egyáltalában nem lehet kétséges, hogy a mai, sokszorosan átalakult, átértékelődött, gyakran csak nyelvi maradványokban, a szokások és hiedelmek egy-egy formájában, elemében megmaradt kulturális emlékek értelmezéséhez, egykori szerepüknek, jelentőségüknek a visszakövetkeztetéséhez kitűnő segítséget, kiindulási alapot nyújtanak az összehasonlító szempontokkal kutató etnológus számára. így pl. Hatt G. tanulmánya, amely az amerikai és az indonéziai agrár folklórból azokkal a mitikus lényekkel foglalkozik, 254 , amelynek a nyomait már Mannhardt W. kereste az európai parasztok mezőin. Az európai parasztság vegetációs kultuszában, e kultuszban megjelenő mitikus lények létezésében kételkedő kutatók, ha figyelmüket távolabbi területek és népek kultúrája felé fordítják, 255 meggyőződhetnek az európai parasztok agrárrítusaiban és hiedelmeiben emlékekben és szórványosan megmaradt mitikus lények előfordulásáról. Azoknak a mitikus lényeknek a paraszti kultúrában való szerepéről, amelyekre mind a magyar, mind az európai népek hagyományában igyekeztünk rámutatni. 254 Hatt G.: i. m. 853-914. 255 Gondoljunk csak pl. Meyer J. J. nagy művére: i. m.; L. még Straube H.: i. m. 41-51
