Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban
bonatáblák learatásával, a cséplés befejezésével felülkerekednek rajta. Az aratási hagyomány szalmabábokkal kapcsolatos példáiból úgy tűnik, hogy gyakran keveredés, kontamináció következett be az aratási és a hagyomány más pontjain előforduló antropomorf bábuk formájában, szerepében, funkciójában és a hozzáfűződő cselekményekben, szokásokban. így pl. az aratási szalmabábot elégetik vagy vízbe dobják éppenúgy, mint pl. a farsangi szalmabábot, a tél-tavasz fordulóján megjelenő antropomorf figurákat. A télitavaszi szokáskör antropomorf bábuival való keveredés többnyire azzal magyarázható, hogy a cséplés a régi időkben egész télen át, a farsangig elhúzódott. 242 Az antropomorf bábu elégetése funkcionális tekintetben magyarázható azonban az aratási hagyomány szokásainak, hiedelmeinek összefüggésében is. Több példában láthattuk, hogy az elégetett bábu hamuját szétszórják a szántóföldeken, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy azt megtermékenyítsék, ill. a bábu visszakerüljön a földbe. A nem aratási szalmabábukkal kapcsolatban is megfigyelhető ez. Az orosz tavaszi szokások szalmabábját széttépték és eldobálták a földeken. Úgy vélték, hogy a földeken eldobált bábu darabjainak, részeinek hatniuk kell a termésre. 243 A kontaminációt nagymértékben előidézhették az orosz hagyományban a tavasz kezdetétől az aratás megkezdéséig gyakorolt különböző szertartások, mint amilyenek pl. Kupalo, Jarilo, Kosztroma bábukkal voltak kapcsolatban. Mindezek a kérdések azonban részletes összevetést, elemzést igényelnek. Ha most visszatérünk az aratási antropomorf bábuk tartalmi kérdéseihez, nem szükséges bizonyítani azt, hogy az aratási hagyomány antropomorf figurái eredetileg nem az aratási időszak végét, a munka befejezését szimbolizálták. Semmilyen ok nem mutat arra, hogy ezt bábokkal, ember alakúvá formált kévékkel fejezzék ki. Egyáltalában nem lehetne megmagyarázni, hogy miért félnek tőle, miért tartják tiszteletben, miért égetik el, tépik széjjel vagy dobják a vízbe és a magjait miért keverik a vetőmaghoz, az elégetett bábu 242 Peuckert W.E.: i. m. 894. 243 Propp, V. J.: i. m. 1963. 62.