Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban
nyilvánulnak hasonló jelenségek. Kitűnő párhuzamokat említ idevonatkozóan Propp V. J. így pl. az oroszoknál a növénykultusz fő ünnepe, az úgynevezett pünkösd előtti hét (ruszalnaja negyela). Ennek az ünnepnek két formája van. Egyrészt a házakat nyírfaágakkal díszítették, másrészt az erdőben kiválasztottak egy nyírfát, amelyet feldíszítettek és ünnepélyesen a faluba vitték. Ezt az év egyik legnagyobb ünnepének tartották. Propp V. J. a nyírfa tiszteletének magyarázatát abban látja, hogy tavasszal elsőként rügyezik és úgy vélik, hogy a nyírfa különös növekedési erővel rendelkezik, amely erő a fa csúcsában és ágaiban rejtőzik. A fa körüli szertartásnak az az alapgondolata, hogy ezt az erőt az erdőből ki kell hozni és át kell adni a szántóföldnek. A kivágott nyírfát többnyire a rozsföldre dobták. A szokást kísérő énekekben világosan kifejezésre jut, ezt azért teszik, hogy „legyen bő termés, az árpa kalászos, a zab magas, a káposzta fehér." 239 Nem önmagában a szokás a figyelemre méltó, hanem az a felismerés, hogy az aratási hagyományban is megfigyelhető ugyanez a gondolat, ugyanez a törekvés. Az első, illetőleg utolsó kéve hazavitele, a gondos megőrzése, magjainak a vetőmaghoz keverése hasonlóképpen a vegetációs erő átmentését célozza. A karácsonyi szokások vonatkozásában Schneeweis E. a szobában elhelyezett kévével kapcsolatban, amelynek az elnevezése antropomorf lényre utal, hasonló következtetést von le. A kévét a növekedési erő reprezentánsának tartja, amely egyúttal a vegetáció szellemének lakóhelyéül is szolgál. 240 Az idevonatkozó példákat bőségesen szaporíthatnánk. Az antropomorf bábuk vizsgálatakor mindenképpen felvetődik, hogy ezek a gabonából, az első vagy utolsó kévéből készített bábok a feltételezett, illetőleg kikövetkeztetett gabonadémonok reprezentánsai-e? Ezt a kérdést fentebb már érintettük, azonban elsősorban a vegetációs erővel kapcsolatban kerestük a magyarázatot. Miután az aratási hagyományból, Európa különböző népeitől említett példák egyöntetűen bizonyítják az antropomorf bábuknak, illetőleg az ebben a szerepben előforduló kévéknek stb. agabona 239 Propp V. /.: i. m. 1963. 58-62. 240 Schneeweis E. : i. m. 1953. 102-104, 162.
