Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban

Az idegen analógiákat szükségtelen szaporítanunk. A kakas előfordulását a magyar agrárrítusokban kell tovább nyomoznunk. Lehetséges azonban, hogy szerepét, jelentőségét és funkcióját korán elvesztette. Ebben az esetben viszont aligha sikerül a kakas elterjedését a magyar agrárrítusokban megállapítani és térképre vetíteni. Fürj A fürj az agrárrítusoknak lényegében ugyanabba a körébe tartozik, mint a kakas. Az aratószokásokban való előfordulására balmazújvárosi adatok utalnak. Az aratás vége felé elhangzó szólások őrzik emlékét. Az aratók egymástól kérdik : „Ki riasztja el a fürjet?", „Kifogja meg a fürjet?"

232 Amint látjuk, az aratásvégi szólások lényegében megegyeznek egymással, csupán az állat nevében vannak eltérések. A fürjjel kapcsolatban feltehető az a kérdés, vajon nem újabban került-e az aratásvégi szólásokba? A gabonaföldön előforduló állatokhoz természetszerűleg fűződhettek olyan szólások, amelyek korábban az aratásvégi rítusok teriomorf démonaival álltak kapcsolatban. A magyar agrárhagyományban szinte egyedinek tűnő fürj gabonadémon funkcióját megkérdőjelezhetjük, annak ellenére, hogy számos, más népektől ismert analógiára hivatkozhatnánk. A fürj az aratási szokásokban ismeretes Németországban, Franciaországban, Svájcban, mindenekelőtt azonban Lengyelországban, Oroszországban és Celebeszen. Elő-Ázsiában a feltámadás állataként szerepel, és általában keleten igen nagy elterjedtségnek örvend a mezőgazdasági szokásokban.

233 232 Saját gyűjtés, 1963. 233 Liungman W.: i. m. I. 270. A Grodno környéki ukránok a le nem vágott kis gabonacsomót fürjnek nevezik {Zelenin D.: i. m. 38.). A fürj, éppenúgy, mint a medve, a farsangi játékokba is bekerült. Cseh, morva területen néhol a farsangi medvét a rongyokba, búza- és borsószalmába burkolt hosszú csőrű fürjek helyettesítik {Sebestyén Gy. : i. m. 223.).