Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban

kizáróan szellemlény, mégpedig tündér neve. Nem tud azonban elszakadni az irodalmi nyelvben már eléggé elterjedt jelentéstől, amely szerint a délibáb az alföldi, szikes, mocsaras területeken láthatójelenség. Ugyanakkor helyesen érzi, hogy a jelenségre alkalmazott név - délibáb, delibáb - mögött eredendően szellemlény, tündér lappang.

29 Róheim Géza a mitikus lények vizsgálata során külön fejezetet szentel a délibábnak. Bár ez a fejezet alig több húsz sornál, a szerző a külön csoportba sorolással nyilvánvalóan érzékeltetni kívánta, hogy ha bármilyen kevés anyag is áll rendelkezésére, a délibábot a magyar néphit mitikus démonjai között önálló hely illeti meg. Ipolyinál az eredet, az átvétel tekintetében mond többet. Véleménye szerint a délibaba a szláv déli (daemon meridianus) tündérekhez tartozik. Ezek rendszerint hatalmas, emberfeletti nagy nők, a rozsföldek géniuszai és a mezőn alvók rémei. Valószínűnek tartja, hogy a közép-európai néphit a délibábbal összefüggésbe hozott természeti jelenségben eredetileg nem magát a délibábot, hanem annak művét látta, mint ahogy más lidércnyomásos déli álmokat a poludnica stb. nevű tündérrel való szerelmeskedésnek tulajdonít. Végső konklúzióként megállapítja, hogy a délibaba általánosan szláv, illetve a kelet-európai „Kulturkreis"-be tartozik.

30 Az átvétel, a hovatartozás kérdésére később részletesen kitérünk. Az eddigiekből legfontosabb számunkra most az, hogy a déli29 Ipolyi A.: i. m. 162-164. 30 Róheim G.: Magyar néphit és népszokások. Budapest, 1925. 116-117, 335.; Nyelvészeti vonatkozásban többen érintették a délibáb-kérdést. így pl. Szarvas G.: A nyelvészet furcsaságai. Magyar Nyelvőr, XVI. 1887. 160-170. ; Császár E. : Délibáb. Magyar Nyelv, VI. 1910. 224-225.; Tolnai V.: Délibáb, délibábos. Magyar Nyelv, VI. 1910. 30-31. ; Gálos R. : Délibáb. Magyar Nyelv, VI. 1910.457. Szóutalást rendkívül sokat találunk különböző nyelvészeti és irodalmi művekben. A legrégebbi adatok egyaránt arról tanúskodnak, hogy a szó eredetileg déli bába illetőleg deli baba alakban élt. A tündér értelmezéssel kapcsolatban: Juhász J.: Bábabokor. Ethnographia, XLI. 1930. 116-119.; Varga B.: Bábabukra és délibáb. Ethnographia, XLI. 1930. 202-203. A délibábhoz újabban: Szabó Sándor: A délibáb és az ősi magyar hitvilág néhány eleme. Jász Múzeum Jubileumi Évkönyv. Jászberény. 1974. 211-216.; Bernáth Béla: írmag. Magyar Nyelvőr, XCVI. 1972. 228-230.