Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban
A gabonában rejtőző mitikus alakok és az aratásvégi szokások A magyar néphiedelmekkel foglalkozó kutatók közül többen említést tesznek a néphiedelem egy kevésbé ismert mitikus alakjáról, a délibábról, illetőleg a delibabáról. Erre a mitikus lényre vonatkozó elképzelések ma már csak szórványosan fordulnak elő a magyar néphagyományban. Ennek döntő oka elsősorban az, hogy a múlt század kezdetétől a délibaba fogalom az irodalmi és a köznyelvbe behatolva jelentésváltozáson esett át. A magyar nyelv értelmező szótára a délibáb jelentését a következőkben foglalja össze: „Síkságokon és nagyobb víztükrök felett igen meleg, szélcsendes nyári nappalokon észlelhető fénytörési jelenség, mely a nagyobb távoli tereptárgyak képét a levegőbe felemelve (megfordítva) mutatja." 14 A délibáb eredeti jelentése és a szó alakja nem egyezik meg a mai jelentéssel és hangalakkal. A szó igen erős jelentésváltozáson ment át. A népnyelvben és néphagyományban a legutóbbi időkig megmaradt adatok arról tanúskodnak, hogy a délibáb a nép hitvilágának szellemlényei, démonikus erővel rendelkező, a magyar néphagyomány mitikus alakjainak sorában a már szinte teljesen széthullott vegetációs szellemlények csoportjába tartozik. A hozzáfűződő hiedelem a délibábot a földművelési hagyományokhoz kapcsolja és így ebben az összefüggésben az agrárhagyományok kutatása során különösen előtérbe kerül. Mindenekelőtt vizsgáljuk meg azokat az adatokat, amelyek a népnyelvben, a néphagyományban a délibábra, illetve délibabára, vonatkoznak. A délibabáról részletesebb leírás nem az alföldi területekről mint ahogy azt remélnénk -, hanem Dunántúlról, Göcsejből való. A göcseji néphagyomány szerint a délibaba asszony vagy leányalak volt. Fehér vagy fekete ruhát viselt. Búzavetésben, rozsvetésben, vagy a kukoricatáblában tartózkodott. Ritkán mutatta magát, általában akkor jelentkezett és akkor lehetett inkább látni, amikor a gabona hullámzott, akkor mondták : „Nini! Gyün a déli14 A magyar nyelv értelmező szótára, I. Budapest, 1959. 984.
