Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

abban a csehországi lakodalmi kakasütésben is, amelyben kivégzés­kor azt kiáltják: „Levágjuk a kakast, az ő vérével szenteljük meg ezt a nászt!" 515 Az egész funkcióját kifejezik a részek is, mint fentebb említet­tük. A kakas vére, szíve, heréje stb. külön-külön is fontos szerepet tölt be. Blome F. szerint a régi áldozatoknál az áldozati állat szíve és a feje az istenek számára igen becses ajándékként szerepelt. 516 A kakas szíve, amelyet a régi lakodalmi kakasénekeink szerint a le­ányoknak ajándékoztak, 517 ártástól, ártó hatalmaktól óv meg. 518 Általában az állatszív megevése nyomán különleges erőhöz lehet jutni. 519 Ezt az erőt nagyon valószínű, hogy a kakas heréje is képvi­seli, csakhogy más, egészen konkrét értelmezésben. A funkció vilá­gos felismeréséhez csak éppen felidézzük a szatmári lakodalmi ka­kasütést, ahol a menyasszony kakasherét eszik, hogy termékeny le­gyen. Nem kétséges, hogy a termékenységnek, a bőségnek, szeren­csének ez a „megevése" nyilvánul meg a kakas egyéb részeinek szer­tartásszerű megevésében is. A kakashere megevésének funkcioná­lis hátterére, a termékenységvarázslása rítusára mindennél konkré­515 Zibrt C: i. m. 1950. 565. 516 Blome F.: i. m. 174-175. 517 Magyar Népzene Tára, III/A. 969. 518 A kézikönyvekben világos utalást kapunk arra, hogy ha a kakas fejét, szívét és a jobb lábát a ház küszöbe alá ássák, az megóvja a lakókat a betegségtől és a sze­rencsétlenségtől. Handwörterbuch III. 1327. Adatot I. még Hadzsics A.: Szerbek. In: Bács-Bodrog Vármegye. I. (Szerk.: Borovszky S.) Budapest, 1909. 377. Bán A.: i. m. 1908. 343. 519 Aarne A.: Vergleichende Märchenforschungen. Memories de la Société Firmo-Ougrienne, XXV. Helsingfors, 1908. 176. A Brassó megyei Apácán a megölt kakas szívét a győztes fogyasztja el. Nagy L.-né; i. m. 34. Tanulságos ezzel kapcsolat­ban megemlíteni a vogul hősénekekben előforduló elképzelést, amely szerint a harc­ban a győztesek megették a legyőzött ellenség szívét és máját azért, hogy a legyőzött ereje az ő testükbe menjen át és az ellenség soha többé életre ne keljen. Munkácsi B. : i. m. CLXXX. Hasonló adatokat közöl Lips E. : Könyv az indiánokról. Budapest, 1960. 59. kk. 66.

Next

/
Thumbnails
Contents