Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

hogy az átvett és módosult forma később visszahatott a alapformára. Nem kétséges azonban az, hogy a kakas a farsangi szokásoknak igen régi szereplője. A farsangi ételek között első helyen szerepelt a szertartásos keretek között megölt kakas.

488 A Rajna mentén, de más helyeken is, mint pl. Blittersdorf ban (Saarbrücken), HessenNassau, Frankfurt a M. környékén a gyermekek egy kosárba helyezett élő kakassal jártak farsangkor házról házra, s a kakasénekeket énekelték el ajándékkapás reményében.

489 A Pfalzból ismert változat így hangzik : Hahn Hahn Hahn, De Fasenacht geht an! Wenn mei Modder ke Kichelcher hackt, Dann schlag ich er en de Mehlsack. Hahn, Hahn, Hahn, De Fasenacht geht an! A többi változatból megtudjuk, hogy a télnek el kell múlni, jön a tavasz, a nyár, amely virágokat hoz, és a telet a sárba vágja.

490 Egy pillanatig sem kétséges, hogy a kakas ebben az összefüggésben is, a tél-tavasz küzdelmét kifejező kakasénekben a termékenység, a természet különös erővel felruházott állataként jelenik meg, s az ide vonatkozó szokásoknak igen régi szimbolikus alakja lehet, mint ahogy arra fenntebb több példát is említettünk. 488 Sartori P.: i. m. III. 114-115. A Hajdú-Bihar megyei Balmazújvároson 1920 körül még szokásban volt, hogy húshagyókedden fekete tyúkot öltek meg azért, hogy a tyúkok egész évben jól tojjanak, szerencse legyen velük. Ferenczi Imre szíves közlése. A német búcsúban ismeretes a kakasevés. A Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens szerint, mivel az aratási ünnepség és a búcsú szorosan összefüggenek, érthető, hogy búcsú alkalmával is kakasokat esznek, és egy kakast táncolnak ki; a negyedik napon a kakasfejet mint a „búcsút" eltemetik. III. 1328-1329. 489 Liungman W.: Traditionswanderungen Rhein-Jenissei. I. Helsinki, 1941. I. 161-167. 490Liungman W.: i. m. 1941.1. 164-165.