Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
A kakasütés szokásai és a kakaskultusz
tünk egységes magyar hagyományról, azonban éppen ez igazolja tételünket, hogy ugyanis az idegenből átplántálódott szokás a fenti tényezők miatt térben nem jutott tovább, hanem megmaradt abban a kultúrkörben, ahol az átvétel megtörtént. S így az egymástól távol álló területek (erdélyi szász, baranyai német stb.) kakasütésének fejlődésében mutatkozó formai, funkcionális stb. különbségek az átvevő (magyar) hagyományban is jelentkeznek. Szándékosan mondjuk, hogy jelentkeznek, és nem azonosak, hiszen az átvétel már magában rejt bizonyos formai, funkcionális elkülönülést. Megállapíthatjuk tehát azt, hogy amikor a magyar kakasütés átvétele megtörtént, az átadóknál a szokás lényegében abban a fejlődési stádiumban állott, amelyben ismerjük. Kevésbé lehetne ugyanis feltételezni, hogy valamely ismert területen a már megtörtént átvétel után a szokás mindkét félnél párhuzamos fejlődéssel haladt volna egymás mellett. Bár a kiegyenlítődés az azonos kultúrájú területen előbb-utóbb bekövetkezik. A tétel csak arra vonatkozik, h#gy pl. akkor, amikor a baranyai magyarok a baranyai németektől átvették a kakasütést, az egyrészről a baranyai németek hagyományában már farsangi szokás volt, másrészről a szokás funkciójának lényegét tekintve mindkét népnél hasonló volt. Ebből következik, hogy a szokás funkciójára mutató elemeket éppen úgy tekintetbe kell vennünk az idegen, mint a magyar anyagban. A vizsgálathoz a kakasütéssel kapcsolatos eddigi megállapításokat kell alapul venni. A kakasütés, kakaskivégzés funkcióját az eddigi kutatás nyomán a legegyöntetűbb értelemben az aratási kakassal kapcsolatos szokásokban találjuk meg. A néphit szerint a növényzetnek, a gabonának, a növekedésnek, illetőleg a fejlődésnek szelleme van. Esetünkben ez a gabonaszellem (Korndämon, Korngeister). 460 Ez a szellem a legkülönbözőbb állat alakját öltheti föl. Lehet nyúl, 461 kutya, 460 Handwörterbuch: III. 1328, 1344., Wörterbuch, 435., Mannhardt W.: i. m. idézi Frazeir J. G.: i. m. 1951. I. 271. kk. 461 L.ungman W.: i. m. 1937-1938. I. 273-274. L. még Zelenin D.: i. n. 38. Stranská Dh: Lidovë obyceje hospodárské. Národopisny vëstnik ceskoslovansky. XXV-XXVI. Praha, 1932-1933. 203-210.
