Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

művelő szokásokban. A kakasnak jelentős szerepe volt pl. a luxemburgi szőlőművelők hagyományában. A vincellérek kakast vittek a szőlőbirtokosoknak, és a következő dal kíséretében nyújtották át : Wir kommen hierher gegangen, Wir haben einen Hahn gefangen. Der Hahn bringt Euch viel guten Wein, Wir hoffen, er wird Ihnen wilkommen sew.

355 Itt említünk meg egy 17. századi, az iménti görög szokással azonos magyar adatot. Bakos J. egy 1626-ból származó kiadványból idézi, hogy a szőlőművelő, a szőlőtermelő miképpen védelmezte a szőlőjét a kártékony szelektől. Bakos J. megjegyzi, hogy hasonló eljárások Tokaj-Hegyalján is előfordultak. Az elhárító varázslathoz egy fehér kakast használtak fel. Ezt a fehér kakast két férfi két irányba húzta, s a szétszakítás után a kezükben maradt darabbal bejárták a szőlőterületet, s azután visszatértek arra a helyre, ahol a kakast széttépték. Részeit a szőlőbe elásták, abban a hiedelemben, hogy ezzel a művelettel egy évre megvédték a szőlőtermést.

356 A görög és a magyar adat meglepő egyezése arra enged következtetni, hogy ez a védekező eljárás könyv útján is terjedhetett. Feltehető azonban az is, hogy a szokást görög telepesek hozták magukkal Tokaj vidékére. Minden bizonnyal az áldozati szertartás késői, elhomályosult nyomára bukkanunk abban a román szokásban is, amely szerint temetéskor az elhunyt néhány ruhadarabjával együtt kakast, tyúkot, üszőt, juhot vagy tehenet ajándékoztak a szegényeknek.

357 Görög és perzsa adatok is mutatnak a kakas halotti áldozati szerepére.

358 A kakaskultusz mély gyökereire vetnek fényt azok az adatok, amelyek a kakasnak az egyes naptári napok alkalmával való előfor355 Fontaine E.: i. m. 139. 356 Bakos J.: Újabb adatok a tokaj hegyalj ai régi szőlőművelés szókincséhez és történetéhez. Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, VI. Eger, 1960. 523-524. 357 Schmidt T.: i. m. 141-142. 358 FehrleE.: i. m. 1912. 67.