Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

párzó kakas elhullajtott tollát bal karjára köti.

322 A párzó kakas és a lövés közötti gondolati összefüggés felfedezhető. A kakastoll varázserejére vonatkozóan további adataink is vannak. Ha a német legény kedvese kezén egy kakas farktollait csúsztatja át, a leány hű marad hozzá, ha pedig három farktollal megsimogatja a kedvese nyakát vagy a kezébe adja azokat, elnyeri a leány szerelmét.

323 A kakastoll a javasasszony egyik eszköze a sebgyógyításnál.

324 Az Eddából ismert Seidhjallr-ra, a bűvös székre, mielőtt a jósnő, a híres grönlandi Isorbjörg nevű tudósasszony leült, kakastollal töltött párnát tettek. A kakastollpárnás széken ülve jósolta meg a jövendőt.

325 A kakastoll hasonló célokra való alkalmazása igen régi időre nyúlik vissza. A kakastaréj, a kakascsőr alakú orr, kakastoll és kakasfarok jellemző maszkelemei voltak az antik komikus alakoknak. Kakasmaszkos alakokat találunk pompeji képeken és mozaikokon is. Azonban a későbbi időpontban is fellelhetők. így pl. a bajorországi Trausnitz nevű, Landshut mellett fekvő kastély (épült 1230 körül) festett frízén, amely a velencei karnevált ábrázolja, látható egy bohóc, akinek kakastoll van a kalapjához tűzve.

326 Karintiában a kakasfejmaszk a passiójátékok alkalmával még a 19. században is előfordult.

327 A kakas figuráját a len322 Handwörterbuch: III. 1328. 323 FehrleE.: i. m. 1912. 69. 324 A ráolvasó versikében is benne van: Ne sírj, Eredj a javasasszonyhoz, Hogy meggyógyítson téged, A zöld fűvel, a gabonakalásszal, A kakastollal, A vörös cérnával. Strausz A.: i. m. 356-357. 325 Róheim G.: i. m. 1920. 106-107. 326 Lingman W.: Traditionswanderungen Euphrat-Rhein. I-II. Helsinki, 193738. II. 725. 327 Graber G.: Kärtner Volkschauspiele. III. Das Kärtner Spiel vom Leiden und Sterben Christi. Wien, 1923. 20. Idézi Schmidt L.: Die österreichische Maskenforschung 1930-1955. In: Masken in Mitteleuropa (Szerk. : SchmidtL.). Wien, 1955. 44.