Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

vagy tyúkot vág le, és szétosztja a szomszédok között.

295 Szintén az építőáldozat meglétére utal a következő szlovák adat. Az elkészült házba először macskát tesznek be éjszakára aludni, majd egy kakast, és csak ezután megy be a házba a gazda és a gazdaasszony, akik beviszik magukkal a kenyeret és a szentelt vizet, a szoba közepén, a földön pedig tüzet raknak.

296 A Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens utal arra, hogy fekete kakasnak a fejét, szívét és jobb lábát fazékban ássák el a házajtó küszöbe alatt, ez megóvja a lakókat a betegségtől és szerencsétlenségtől.

297 Ugyancsak ebben a forrásban olvassuk, hogy az új házba való beköltözés előtt először egy kakast vagy egy tyúkot eresztenek be a szobába.

298 Hasonlóan cselekedtek az ukránok, akik mielőtt az házba bementek, kakast vagy macskát, lehetőleg fekete színűt, engedtek be előre. Előfordult az is, hogy az életbe már belefáradt aggastyánok léptek be elsőnek az új házba.

299 Az erdélyi szászoktól ismerjük, hogy ha valamelyik szász faluban hidat csináltak, legelőször fekete kecskét vagy fekete kakast szalajtattak át rajta.

300 Nincs szándékunkban a kérdést a kakas építőáldozati szerepére vonatkozóan tovább mélyíteni. Csak megemlítjük, hogy Európa nyugati területén is ismert volt a háziszárnyas építőáldozati állatként való felhasználása. Ezt G. F. Scott E. egyik adatából is látjuk, amely szerint Angliában csirkevérrel csepegtetik le az új ház küszöbét, hogy távoltartsák a gonosz szellemeket.

301 A kakas néphitbeli vonatkozásaira Grimm J. mitológiájában számos adatot felsorol.

302 Mind az ő, mind más, későbbi szerző munkájában a kakas elsősorban mint időjós, vendég érkezését jelző, mint démonikus, különleges varázserővel rendelkező állat szerepel. Ha a kakas valakinek az útját keresztezi, szerencsétlenség történik. 295 Strausz A.: Bolgár néphit. Budapest, 1897. 170. 296. Bednárik R.: i. m. 58. 297 Handwörterbuch: III. 1327. 298 Handwörterbuch: III. 1326. 299 Zelenin D.: i. m. 287. 300 A kakaslövés. Erdély népei, V. 1902. 8. 301 G. F. Scott E.: A primitív ember hajdan és most. Budapest, 1911. 261. 302 Grimm J.: Deutsche Mythologie. I-III. Gütersloch, é. n. 558-559.