Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

lásra. A Fekete Körös-völgyi magyaroknál a Medárd-napi kakasszó jelzi az esőt.

267 A veres kakastól - a tűzvésztől - való félelem igen régi a különböző népek körében. „Felteszem a házadra a veres kakast" mondás a felégetés, a felgyújtás szörnyű fenyegetését jelentette.

268 Ezzel a mondással Összefügg az a rábagyarmati néphit, hogy ha a kakas vagy a tyúk felrepül a háztetőre, tűzvész lesz.

269 A kakasról való álmodás tűzvészt

270 vagy valami más kárt jelent.

271 Ezekben az esetekben is világosan látjuk a kakas bajthozó, ártó tulajdonságát. A kakas bajthozó szerepére vonatkozik az is, hogy nem jó fehér kakast tartani, mert eldöglik az aprómarha (Debrecen).

272 Szerencsétlenséget jelent, ha a kakas tojik (Veszprém m.).

273 Az ilyen tojást, hogy a bajt elkerüljék, háttal fordulva kell átdobni a háztetőn.

274 A kakas ártó ténykedése alá kell sorolnunk azt is, hogy az éltető napot - napfogyatkozáskor - a Balaton vidéki néphit szerint a kakas eszi meg.

275 Ugyancsak itt említhetjük meg azt az egészen ritka adatot is, amely szerint a dudasíphoz olyan nádat kell szerezni, amely annyira távol van a falutól, hogy kakasszót még nem „hallott", mert amelyik nád kakasszót „hallott", az abból készült síp kripog.^

6 Jó példája ez annak, hogy a néphitelemek, képzetek milyen helyzethez, alkalomhoz kapcsolódnak aszerint, hogy milyen igényt kell kielégíteniük. A kakas bajthozó szerepe világosan élt az 267 Györffy I. : Babonás hiedelmek és szokások a Fekete-Körös-völgyi magya roknál. Ethn., XXVII. 1916. 83. L. még Benkóczy E.: Eger vidéki babonák. Ethn., XVIII. 1907. 99. 268 Ipolyi A.: i. m. 246. 269 Moór E. : A ház karbantartásával, a tisztálkodással és a táplálkozással kapcsolatos szokások és babonák Rábagyarmaton. Ethn., XLIV. 1933. 157. 270 Erdélyi J. : i. m. 214. Pap J. : i. m. 23. 271 Wlislocki H-né : Jósló állatok a kalotaszegi néphitben. Ethn. III. 1892. 53. 272 Vozári Gy. : Babonák (Debreczen). Magyar Nyelvőr, IV. 1874. 514. Oláh G. : A debreceni nyelvjárás. Nyelvészeti Füzetek, 26. Budapest, 1906. 58. 273 Gubicza J. I.: Babonák (Veszprém m.). Magyar Nyelvőr, XV. 1886. 140. 274 Jankó J.: A Balaton melléki lakosság néprajza. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei, III. k. 2. r. Budapest, 1902. 418. 275 Jankó J.: i. m. 1902. 406. 276 Manga J.: Népi hangszerek a Felföldön. Ethn., L. 1939. 12.4