Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

külön-külön és együttvéve is magukon hordozzák a kakaskultusz már fentebb vázolt tartalmi jegyeit. Hogy a kakas hangjának komoly szerepe lett a néphagyományban, az elsősorban a kakaskultusz egykori mély intenzitásából következik.

247 A kakast a közönséges állatok sorából kiemeli az a néphit, hogy megérzi az időváltozást,

248 a tűzveszedelmet, a vendég érkezését stb. Nyilvánvaló, hogy ezekből az következik: a kakas valamilyen felsőbb hatalommal áll kapcsolatban, olykor maga az ártó vagy nem ártó lény, szellem. Végső soron tehát rendkívüli tulajdonságokkal rendelkezik, s így körötte a legkülönbözőbb képzetek alakulhattak ki. Karácsonyesti férjre jósló szokásokban gyakran szerepel a kakas. Aki karácsony éjjelén tizenkét órakor kisöpri a házát, a szemetet kiviszi és rááll, amerről a kakas kukorékolását meghallja, abba az irányba viszik férjhez.

249 Újév hajnalán is hasonló eredménnyel jár, aki a kakas első kukorékolását meghallja.

250 A kakas jósló szerepére mutat az a szalontai babona, amely szerint vízkereszt napján a lány egy kosár alól kakast bocsát el. Amerre a kakas repül, 247 A kakas nemcsak mint időjárásjelző, de mint tényleges értelemben vett időjelző is szerepelt. A török uralom alatt a szegedi molnárok tyúkot nem tarthattak, legfeljebb egy kakast - időjelzés céljából. Kovács J.: Szeged és népe. Szeged, 1901. 265. Érdekes itt megemlíteni Zelenin D.-nek azt az adatát, amely szerint az orosz sószállítóknak a vezetője a szekerén mindig egy kakast vitt magával. Zelenin D.: i. m. 140. A kakas mint reggeli napszakjelző: Amschler W.: Über die Tieropfer (besonders Pferdeopfer) der Telingiten im sibirischen Altai. Anthropos, XXVIII. 1933. 305-313., Schräder O.: i. m. 324. 248 Érdekes példaként említhetjük meg Győr törököktől való visszavételének a mondáját, amely szerint a törökök vezére megesküdött, hogy csak akkor foglalják vissza Győrt a magyarok, ha a sátorára tűzött vaskakas megszólal. Dúlt a harc, mármár a törökök kerekedtek felül, amikor a vaskakas „megszólalt" és a törökök rémülten megfutamodtak. Mednyánszky A.: Elbeszélések, regék s legendák a magyar előkorból. Pesten, 1832. 59-65. Pap J.: i. m. 23-24. Garay J.: Összes munkái I-II. Budapest, 1886. II. 132. 249 Elek Z.: Gömör megyei babonák. Ethn., VII. 1896. 285-288. 250 Kimnach Ö.: Az év egyes napjaihoz fűződő népies jóslatok. Ethn., XIII. 1902. 224.