Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

meg először a családban.

192 Szegeden az új házba való első belépéskor szintén kakast eresztettek előre.

193 Ezzel a házastársak elkerülik, hogy valamelyikük röviddel az új házba való beköltözés után meghaljon.

194 Kincsmondáink szerint az elásott kincsre kakas, tyúk vérét engedik,

195 vagy magát a kakast teszik oda őrzőül.

196 Egyes változatok szerint tyúkot ölnek meg ott, ahol úgy vélik, hogy a honfoglaló magyarok elrejtett kincse van. Egész éjjelre ott hagyják. így juthatnak a kincshez.

197 Némelyik kincsmonda szerint az elrejtett drágaságokat egy öreg ember őrzi, éjjel-nappal rajta ül. Ennek az öreg embernek egy fekete kakast kell áldozni. Az öreg leszáll a kincsről, amit azután el lehet vinni.

198 Békési néphit szerint hasznos, ha a kincsásók fekete kakast vagy juhot visznek magukkal. Ez szerencsét hoz számukra, sőt az is, ha éjszaka a harmadik kakaskukorékoláskor látnak munkához.

199 Más változatokban pedig éppen a kakas a kincs őrizője.

200 A békési Kígyóson a törökök által elásott kincset fekete kakasok őrzik. Amíg a kakasok a kincsen ülnek, minden élőlény elpusztul, ha az arannyal teli kádak közelébe ér.

201 Egyes ada192 Luby M.: Az „aprómarha" a Szamos mentén és Tiszaháton. Népr. Ért. XXIX. 1937. 205. Tunyogon régebben házépítéskor az első ásónyom helyére a fundamentumba befalaztak egy leölt tyúkot vagy macskát. Szatmárcsekén szintén ismeretes volt ez a szokás. Luby M. gyűjt. L. Ernyey J.: Építőáldozat emléke. Ethn. XXXVIII. 1927. 261. 193 Bálint S.: Szegedi szótár, I-II. Budapest, 1957. I. 670. 194 Bálint S.: A szegedi népélet. Szeged, 1958. 69-70. 195 Kiss L.: Hódmezővásárhelyi babonás hiedelmek és szokások (II.) Népünk és Nyelvünk, III. Szeged, 1931. 279. 196 Luby M.: Bábalelte babona. Budapest, é. n. 76. Pap J.: i. m. 23. 197 Szendrey Zs. : Szalontai mondák a Toldiakról és a Csonkatoronyról. Ethn. XXV. 1914. 167. 198 Szívós B.: Alföldi kincskeresők. Ethn. XXIII. 1912. 30. 199 Gunda B.: Földbe rejtett kincs a Békés megyei nép képzeletében. Népünk és Nyelvünk, VI. Szeged, 1934. 21. 200 Ipolyi A. : i. m. 246. 201 Linder L.: Az apáti kincses pince. Arannyal-gyémánttal telt hordók az ókígyósi határ földjében. Körösvidék (Békéscsaba), 1934. nov. 1., 4. Csak megemlitjük, hogy egy lapp kincsmondában a kincset kutya őrzi. Halász I.: Svéd-lapp népköltési gyűjtemény. Budapest, 1893. 249.