Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

amelyben látjuk, toldalék a szokáshoz. A kapcsolat azonban szerves egészet eredményezett, s a hagyomány ezt a formát rögzítette és örökítette tovább. A kakaskivégzés szokása sok helyen párosul az ún. kakastánccal. A magyar hagyományban a szakadáti kakaslefejezés lényegében táncos mulatság.

157 A szokást fentebb leírtuk. Fontos mozzanat itt az, hogy tánc közben a legények vesszővel ütögetik a kakast. A táncot befejező versenyfutás után különösebb ceremónia nélkül a legények apja bicskával lemetszi a kakas fejét. Ebben a szokásban nem annyira a kakas kivégzése áll a középpontban, hanem a kakas körültáncolása. A többi magyar kakaskivégzéstől ez a mozzanat választja el. Az összehasonlításul felhozott példáinkból az derül ki, hogy a szakadáti kakasjáték elszigetelten áll a többi magyar formától, és kapcsolata más európai népek idevágó hagyományával van. A Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens

158 és a Wörterbuch der deutschen Volkskunde

159 szerint a kakastánc az aratás szokásanyagával áll összefüggésben. Egy 16. századból származó dalocskát ismerünk a német hagyományból, amelyből a kakastánc régi hagyományára is következtethetünk : Pfeif auf, spileman! ich wil tanzen um den han und wil den ersten reien springen.

160 Jahn U. rámutat arra, hogy a kakasütésnél előforduló tánc igen ősi. A kakastánc farsangi játékban is előfordul.

161 Badenben a kakasütés mindig tánccal párosult. Rendszerint a csűr volt a tánctér. A csűr közepén felállított oszlop tetején volt a kakas. A táncoló párok igyekeztek az oszlop tetejét megérinteni. Ha ez valamelyik táncolópárnak háromszor sikerült, övék lett a ka157 Vámszer G.: i. m. 121. 158 III. 1346. 159 1955. 286, 841. 160 Wörterbuch: i. m. 286. 161 Jahn U.: i. m. 109