Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

csolyába üt. Amelyik leánynak sikerül leütni a kakast, az a királynő. A kakas nyakát azután elvágják. Az öt alakoskodó a királynőt felveszi a szekérre, s az ifjúság zene, ének, hangos ujjongások közepette a vendéglőbe húzza őket, ahol a kakast megsütik. Nagy mulatást csapnak. A kakasból az éjszaka folyamán, még napfelkelte előtt minden vendég kap egy darabkát.

124 Sobotka P. erről a szokásról a 19. sz. végén mint élő, eleven szokásról ír. Híradásából azonban látszik, hogy a szokás már egészen egyszerű formát kapott, s kihalás felé tart.

125 A valasskoi lakodalmi kakassütésről Václavek M. közöl adatokat.

126 A cseh, morva és szlovák lakodalmi kakaskivégzésen kívül a többi szláv népnél kevesebb ide vonatkozó adatot találunk. Szerbiában a szokás ismert volt. Zidilj nevű faluban esküvő alkalmával, amikor a menyasszony házához érnek, egy csirkét vagy egy kakast fognak meg. Valaki letépi a kakas vagy a csirke fejét. A törzset és a fejet a násznép felett két oldalra dobja.

127 Mind a szláv, mind a német, osztrák stb. példák sorát lezárhatjuk. Mielőtt azonban az elterjedés és az átvétel problémáit összegeznénk, és ezzel kapcsolatban véleményünket kifejtenénk, utaljunk a kakasütés néhány távolabbi kapcsolatára is. Giese W. Über Hahnenschlagen und Verwandtes c. cikkében a román népek hagyományaiból hoz példákat a kakasütésre.

128 Hangsúlyozza, hogy a román népeknél ismert és gyakorolt kakasütés nem germán hatás következménye, hanem ősi démonkultuszra vezethető vissza.

129 A délfrancia Béarn vidéki településeken gyakorolt kakasütést irodalmi adatok alapján a következőképpen közli: Egy élő kakast, lábainál zsineggel összekötve, két fa közé kifeszítve felfüggesztenek. A ceremónián részt vevők bekötött szemmel, kard124 Zíbrt C: i. m. 1950. 545. 125 Sobotka P.: A szlávok ünnepi szokásai. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben, Csehország. Budapest, é. n. 541-542. 126 Václavek M.: Valasská svatba. Tele, 1892. 77. 127 Trojanovic S.: i. m. 70. 128 Giese W.: Über Hahnenschlagen und Verwandtes. Niederdeutsche Zeitschrift für Volkskunde, XV. Hamburg, 1937. 198-201. 129 Giese W.: i. m. 198.