Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

Sok helyen az aratási menetben póznán viszik az élő vagy fakakast. Az aratómunkások pedig úgy kukorékolnak, mint a kakasok.

83 Hasonló adatokat ismerünk Luxemburgból.

84 Marburg (Németország) környékén a kakast a behordás után a csűrkapura erősítik. Ott marad egészen a következő aratásig.

85 Ahol az aratási kakaskivégzés ismeretes, rendszerint a gazdaaszszony az aratók számára a kakasból levest főz. Étkezéskor a gazdaasszony a megölt kakas fejét megmutatja a munkásoknak.

86 Hamburgban (Németország) az aratási kakas elfogyasztása a sarlófelakasztással jár együtt. Hasonló sarlófelakasztásra főleg Svájcból vannak adatok. Az aratás befejeződött, a sarló nincs tovább használatban.

87 A sarlófelakasztás emlékét egy magyar népdalban is megtaláljuk.

88 Hasonlóan nagy hagyományról tanúskodnak a szláv népek kakassal kapcsolatos szokásai. A szláv népekre vonatkozó példáinkat szándékosan soroljuk külön csoportba. A kettéválasztás a könynyű áttekinthetőségen kívül az összevetést és formálisan a szokás elterjedtségének megállapítását is megkönnyíti. A szláv népek majd mindegyikénél ismeretes valamilyen formában a kakasütés. Zibrt C írja, feltűnő, hogy a lengyelek és az oroszok nem ismerik a szokást.

89 Megállapítása azonban nem teljesen helyénvaló. Lengyelországban a kakasütést gyakorolták. Az tény, hogy a tavaszi időszak szokásai között nem található, azonban aratási ünnepeken jelentős helyet foglalt el a kakas. Gajek J. rész83 Handwörterbuch: i. m. III. 1328. 84 Fontaine E.: Luxemburger Sitten und Bräuche. Luxemburg, 1883. 94. 85 FehrleE.: i. m. 174. 86 Frazer J. G.: i. m. 1928. 657. 87 FehrleE. i. m. 177. 88 Felakasztom sarlómat a szögre, majd leakasztom gyövő esztendőre. Lejarattuk az urunk tallaját, meg is innánk a jó áldomását. Pap Gy.; Palóc népköltemények. Sárospatak, 1865. 55. 89 Zíbrt C.: i. m. 542.