Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

te. Három napon át (!) tartott ez a véres csata. A leölt áldozatokból lakomát csaptak, a király pedig gyümölccsel, süteménnyel és pénzzel ajándékozta meg a mészárlás résztvevőit.

33 A kakasünnep, illetőleg a kakaskivégzés nemcsak iskolás gyermekek szokásai közé tartozott a szászoknál. A kakaskivégzést eredeti formában is megtaláljuk. Wislocki H. az erdélyi szászok néphitéről és népszokásairól szóló munkájában olvassuk, hogy Mihály és Gallus napja az erdélyi szászok számára az ősz kezdetét jelentette. Ezeket a napokat a 18. sz. elején Brassóban ünnepélyes keretek között tartották meg. Egy téren póznát állítottak fel. Körülötte táncos mulatságot rendeztek. Erről a mulatságról a hagyományos kakaslefejezés sohasem hiányzott.

34 Orbán B. Brassóról szóló munkájában tényleges kakasütésről is szól. Húsvét délutánján mindkét nembeli fiatalság valamelyik téren összesereglett. Kört alakítottak, s a közepén egy cövekhez kakast kötöttek. A fiatal legények bottal a kezükben, bekötött szemmel indultak a kakas felkeresésére. A kakas leütése legtöbb esetben a tömeget mulattató, levegőben való hadonászássá vált. Azonban mindaddig próbálkoztak, amíg valaki a kakast leütötte. A győztest diadalmenettel valamelyik házhoz kísérték, ahol a kakast elfogyasztották, s a napot táncmulatsággal fejezték be.

35 Ismerünk olyan rendeleteket, amelyek a brassói kakasünnepet, a kakasütést már 1718-1740 körül eltiltották.

36 Azonban a szokás a szászok körében mégis tovább élt. Versényi Gy. 1900-ban közli a Segesvár környéki szászok húsvéti kakaslövését.

37 Az ifjúság húsvét harmadnapján fegyveresen kivonul a mezőre. Egy karóhoz két-három kakast kötnek. Ezeket a kakasokat bizonyos távolságból lelövik. Muzsikaszó kíséretében hazavonulnak, ahol több más kakassal, esetleg egyéb hússal az áldozatokat ebédre elkészítik és elfogyasztják. Azután késő estig táncolnak. Versényi Gy. megjegyzi, 33 Orbán B.: i. m. 295-296. 34 Wlislocki H.: i. m. 77. 35 Orbán B.: i. m. 91. 36 Orbán B. : i. m. 91.; Vő.: A Székelyföld leírása. V. 1871. 296. 37 Versényi Gy.: Húsvéti szokások. Erdély népei. III. 1900. 22-23.