Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Az esővarázsló szokások és rítusok
mány legkülönbözőbb alkalmával ismeretes valaminek vagy valakinek a vízzel való leöntése. A szokást funkcionális szempontból röviden a következőkben foglalhatjuk össze. Az esővarázsló szokások zöméből teljesen nyilvánvalóan kitűnik, hogy a résztvevők cselekedete az aszály, a szárazság elhárítására irányul. A dodola, a paparuda és más hasonló szokásokban egyértelműen kifejezésre jut, hogy az eső előidézése a cél. A zöld lombba öltöztetett alak megöntözése a varázscselekedeteknek abba a körébe tartozik, amelyben a rítust végrehajtók azt szeretnék, ha a vegetáció bőséges vizet kapna, éppenúgy, mint annak a szimbolizálója. Egyáltalában nem kétséges, hogy a szokás ilyen összefüggésben a termékenységre, a termés megfelelő biztosítására irányul. Ebbe a körbe sorolhatjuk mindazokat a cselekvéseket is, amelyek - igen gyakran - egyéni kezdeményezésen alapulnak, amikor pl. keresztet vagy más eszközt, illetőleg személyt állítanak a folyóba, vagy öntenek le vízzel, vagy amikor boszorkányokkal, meghalt emberekkel végeznek olyan cselekedeteket, amelyekkel az aszály elhárítására törekednek. Mindezek a produktív varázscselekvések körébe tartoznak. Az esővarázsló rítusok másik nagy csoportját a preventív cselekvések alkotják. Az aratási koszorúvivő, az aratókoszorú megöntözése, valamint a különböző - rendszerint kezdő - munkaalkalmakkor való vízleöntés ugyancsak egészen nyilvánvalóan a bőségre, a termékenységre irányuló varázscselekvés, amely lényegében olyan preventív tevékenység, amellyel az eső időben való megérkezését akarják elérni a szántóföldre és a termeivényekre, hogy ennek nyomán termékeny gazdasági évet biztosítsanak. Mind a produktív, mind a preventív mágikus cselekvések tehát a fentiek és az agrárkultusz összefüggésében az eső előidézésére és egyetlen cél szolgálatában állanak : a termékenység, a bőség megteremtésére, a baj elhárítására. A néphagyomány bármely pontján, a népélet legkülönbözőbb alkalmával megnyilvánuló hasonló rítusok funkcionális tekintetben ezt a gondolatot rejtik magukban és az embernek a termékenység biztosítására, megújítására és folyamatos fenntartására való állandó törekvését tükrözik.
