Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Az esővarázsló szokások és rítusok
Jöjjetek hát, jöjjetek, S vízzel öntözgessétek, Kérjétek a jó Istent, Hogy minket megsegítsen; Indítsa meg a felhőt S adjon, mikor kell, esőt. 83 Az egykori Bács-Bodrog megyei sokácok az aratás befejezése után az egyik arató legény fejére helyezték az aratókoszorút, akit a gazda házánál vízzel lelocsoltak a következő szavakkal: „Élj, légy egészséges, s legyen termékeny évünk." A koszorút megőrizték, s az új vetéskor a vetőmag közé keverték a kimorzsolt magjait, hogy a termés jó legyen. 84 A Mura-vidéken a szlovének az aratás végén a doznjekkél koszorúzzák meg az első kaszás aratót, vagy az első aratónőnek, ill. az aratási menetet vezető asszonynak adják az aratókoszorút. Kelet-Stájerben az aratókoszorú-vivőt vízzel öntözik meg. Orel B. véleménye szerint a vízzel való leöntéssel a nyári esőt kívánták előidézni. 85 Karinthiában a szérűn mind a cséplő embernek, aki az utolsót ütötte, mind annak, aki az utolsó kévét feloldotta, kezét, lábát szalmakötéllel összekötötték, fejükre szalmakoszorút helyeztek, végigvitték a falun s a patakba dobták őket. 86 Gyakran az utolsó kévéből női ruhába öltöztetett bábut készítenek. 87 Végigviszik a falun és a folyóba dobják azzal a céllal, hogy a következő évi terméshez elegendő esőt és harmatot biztosítsanak. 88 Nem ismeretlen az aratási vízzel való leöntés a lengyeleknél sem. Krakkó környékén az utolsó kévébe egy asszony burkolózik, az utolsó gabonásszeké83 Ember Gy.: A búzakoszorús menet. Magyarország és a Nagyvilág, VIII. 1872. 340. 84 Jankó J.: i. m. 161. 85 Orel B.: Slovenski Ijudski obicaji. In: Národopisje Slovencev (Red: Grafenauer J.-OrelB.), II. Ljubjana. 1952. 148. 86 Liungman W.: Traditionswanderungen Euphrat-Rhein, I—II. Helsinki, 19371938. I. 254. 87 Martinov A. P.: Narodopisni materiali ot Graovo. Sbornik za narodni umotvorenija i narodopis, XLIX. 1958. 744. 88 Frazer J. G.: The Magic Art, I. New York, 1951. 146.