Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Az esővarázsló szokások és rítusok
az aratókat bőséges vacsorával vendégelik meg. 68 Szilágyságban, pl. Görcsönben, Zilahon, Paniton és más községekben az aratás befejezésekor a leányok által font búzakoszorút a legügyesebb aratólegény fejére helyezik. Dalolva haladnak végig a helységen. Minden házból egy kártyús vízzel futnak ki és a koszorús legényt leöntik. 69 Szucsákon és Felsőbányán úgy vélik, hogy ha a búzakoszorút minél jobban megöntözik, annál nagyobb, bőségesebb lesz a következő termés. 70 Szakadáton, ahol magyarok és románok többnyire együtt vesznek részt az arató kalákában, a munka befejezésekor az esti órákban fakeresztet készítenek, amelyet szalagokkal, búzakalászokkal díszítenek fel. Ennek buzdugán a neve. A buzdugánvivő férfit a faluban vedrekből, csuprokból csuromvizessé öntözik. 71 Fejérden úgy vélik, hogy ha a koszorú szárazon marad, illetve, ha az aratókoszorú-vivőt nem öntözik meg, a következő évben rossz termés lesz. Bozsban a gazda a kapu mögé bújva várja az aratóit. Az aratókoszorú-vivő személyt egy kártya vízzel öntik le. 72 Némely helyen az aratókoszorú-vivő helyett az aratógazdát öntözik meg. 73 így pl. Pilinyben az aratás befejezésekor, hogy a következő évben is jó termés legyen, az aratók az aratógazdát öntik le vízzel. 74 Nógrád megyei példák szerint is az aratógazdát öntözik meg a jövő évi jó termés érdekében. 75 Dévaványán viszont a bandagazda önti le vízzel a marokszedőket, akik az utolsó kereszt kévéit kötötték. 76 A baranyai Görcsönyben a gabonával megrakott utolsó kocsit öntik le víz68 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben. Magyarország, VII. 331-332. Gyárfás Jenőehhez kapcsolódó rajzát közöljük. Az 1. kép lelőhelye: Magyarország és a Nagyvilág. 1871. 528., a 2. képet 1.: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben. Magyarország, II. 645. 69 Petri M.: Szilágy vármegye monograph iája, I. Budapest, 1901. 718. 70 Versényi Gy.: i. m. 71 Vámszer G.: Szakadat. Kolozsvár, 1940. 122. 72 Versényi Gy.: i. m. 73 Szendrey Zs.-Szendrey A.: Szokások. In: A magyarság néprajza, IV. Budapest, 1943. 230. 74 B. Nyáry A.: Piliny néprajzi vázlata. Népr. Ért. X. 1909. 149. 75 Madarassy L.: Aratási népszokásaink. Budapesti Hírlap, XLIX. 1929. 164. sz. 76 Saját gyűjtésem.
