Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Az esővarázsló szokások és rítusok
egyáltalában nem hagynak kétséget a tekintetben, hogy a cselekvések mind egyéni, mind közösségi formái a termés, a jó legelő stb. biztosításának céljában állanak. 3. Az említett adatok után a mezőgazdasági hagyománykörből az aratókoszorú vízzel való megöntésének példáit vegyük vizsgálat alá s tekintsük át az esővarázslás és vízleöntés funkcionális problémáit. E kérdés annál is inkább figyelemre méltó, mivel az előző szokások a termést megelőző időperiódusban, a gabona leöntése pedig a termés betakarításakor történik. A vízleöntésnek más alkalmai is vannak, amelyekre az idevonatkozó hagyomány teljesebb összefüggésének megvilágítására alább kitérünk. Bálint S. általánosnak tekinti azt a szokást, amely szerint az aratókcszorút vivő leányt vagy legényt vízzel leöntözik. A szokást szimbolikus idővarázslásnak tartja a jövő évi termés érdekében. 65 Madarassy L. a magyar aratási szokásokról szóló írásaiban több ízben említi az aratókoszorú vízzel való leöntését. Háromszék megyében a székelyek a kalászokból, búzavirágokból készített koszorút egy aratólegény fejére helyezték, akit a falu lakosai csuromvizessé öntöztek, amikorra a gazda házához ért. A gazda pálinkával kínálta s elsőként ő nyúlhatott étkezéskor a tálba. 66 Nyárád mentén hasonlóképpen egy legény fejére helyezik a búzakoszorút. Este, amikor az aratók hazatérnek, nagy lármával, kiabálással kérik a lakosokat, hogy öntsenek vizet a koszorúvivő fejére. Az aratókoszorút vivő legény a gazda udvarán megkerüli az asztag helyét, áldást mond és elsőként kap pálinkát. A megöntözött koszorút megőrzi a gazda, olykor a templomba viszik. 67 Az Udvarhely megyei székelyek egy legénynek vagy leánynak a fejére teszik a búzakalászból font koszorút és mire a gazda udvarára ér, a falu lakosai csuromvizessé öntözik. A gazda udvarán a házbeliek öntözik meg s azután 65 Bálint S.: Népünk ünnepei. Budapest, 1938. 277. 66 Madarassy L.: Aratási népszokásaink. Budapesti Hírlap. XLIX. 1929. 164. sz. Ugyanez Bálint S.: i. m. 277-278.; Madarassy L.: Magyar aratószokások. Ethn. XXXIX. 1928. 90, 92, 93. 67 Gál K. : Nyárádmelléki népszokások. Ethn., VII. 1896. 187.
