Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Az esővarázsló szokások és rítusok

zöld ágakból két méhkas alakú alkotmányt fonnak, melyben egy-egy eredményesebbnek vélik. 33 A dragánfalvi románok szárazság idején személy kényelmesen elfér. Ifjú legénykék bújnak bele és dalolva végigmennek a falun. Vízzel öntözik őket, tojást, pénzt kapnak. Esőkérő és adománygyűjtő céllal a szomszédos falvakba is elmen­nek. Némely faluban esővarázslásra szűz leányt öltöztetnek zöld gallyakba. 34 Úgy gondolom, tanulságos lesz itt közbeiktatnunk egy, az egy­ház által kialakított és gyakorolt román esővarázsló szertartást. Ez a szokás Szt. Demeter ünnepével kapcsolódik össze. A múlt század második felében a Vasárnapi Újság hasábjain erről az érdekes eső­varázslásról „Bukaresti levél"-ben számol be Veress E. Helyszíni megfigyelésen alapuló írását, a szemtanú tudósító hangulatú stílu­sát kár lenne átalakítva bemutatni : „Szárazság idején legfényesebb ünnepélye a fővárosnak a Szt. Demeter körülhordozásának czere­móniája szokott lenni és ettől várnak ők legtöbbet, mert ez a szent esőt hozó tulajdonságokkal bír előttük. Szent Demeter, az oláhok védszentje, egy díszes ezüstkoporsóba zárt ereklye, mely 1774-ben került a nemzet birtokába és a bukaresti „Metropolita" nevű temp­lomban őriztetik, honnan mindig nagy ünnepséggel hozzák le a vá­rosba, valahányszor segélyért esedeznek. Az eredeti ünnepély menete a következő. Mindenekelőtt, midőn az áldott hatású eső sokáig késik s az egész országot sújtó csapás már-már bekövetkezni látszik, tanácsot ülnek a főváros nevezetesebb papjai a metropolita elnöklete alatt és elhatározzák a szentnek körülhordozását, megállapítván egyszer­smind az ünnepély programját is, ami azonban mindig egy és ugyan­az. Ez a határidő ugyanekkor kihirdettetik a város összes papjainak, akik aztán a maguk rendjén tudtára adják templomukban a népnek is - mintegy előkészítve azt a szent ünnepélyre. El lévén így határozva és kihirdetve a czeremónia megtartásá­nak napja, az ezt elválasztó idő alatt a papok és híveik egyaránt 33 Moldován G.: i. m. 291. 34 Györffy J. : Babonás hiedelmek és szokások a Fekete-Körös-völgyi magyarok­nál. Ethn., XXVII. 1916. 83.

Next

/
Thumbnails
Contents