Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Az esővarázsló szokások és rítusok

ban részt vevők - mint már említettük - a vízleöntés után különböző naturáliákat, tojást, húst, kenyeret, búzát, kukoricát stb. vagy pénzt kaptak.

11 így, az esővarázslás alkalmi anyagi segítséget jelentett a szokásban részt vevők számára. A dodola szokásban rendszerint három, de igen gyakran tíz

v tizenöt leány vett részt. Némelyik szerb faluban a dodola csak utolsó szülött (izroce) leány lehetett. A szlovének esővarázslásában pedig csak szűz leányok vehettek részt.

12 A dodola öltözete szinte kivétel nélkül zöld gallyakból, levelekből készült. Főleg bodza-, akác- és fűzfagallyakkal borították be az esővarázsló leányt. Eredetileg a dodola meztelenre vetkőzött és a meztelen testét beborították zöld gallyakkal. Előfordult azonban - különösen e század elején -, hogy a dodola nem minden esetben vetkőzött meztelenre. A zöld ágakat a dodola alsó ruhájához, az ingéhez erősítették. Előfordult, hogy az esővarázsló leány köznapi ruhában járt házról házra. Fejére virágkoszorút helyezett, kezében pedig virágcsokrot vagy fűzfaágat vitt.

13 A zöld ágak és a virágok lényegében azt a kívánságot fejezik ki, hogy a mezei növények is éppenúgy zöldelljenek és virágozzanak. A dodolám, vagyis valójában a zöld ágakra és a virágokra öntött vízzel pedig tulajdonképpen azt akarják szimbolizálni, hogy úgy essék az eső a mezőre, amint a dodolára. hullnak a vízcseppek. Az esővarázslás szertartásához kapcsolódó énekek világosan kifejezésre juttatják a rítus lényegét. Az énekekben esőt kérnek a szántóföldre, szőlőre, búzára, kukoricára, lenre, kenderre stb. A szokás egyes mozzanataitól függően más-más szöveget énekelnek az utcán, az udvaron és a vízleöntés után. A fentebbi példák kiegészítéséül az eredeti gyűjtésekből néhány szövegvariánst mutatunk be. 11 Vakarcs K. : i. m. 306. 12 Pável

Â.: Nagy szárazság idején. Vasi Szemle, V. 1938. 359. 13 Vakarcs K.: i. m. 304—305.