Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Az esővarázsló szokások és rítusok

A dodolo leány megöntözése. In: Magyarország és a Nagyvilág, 1871. 40. sz. gazda egy veder vizet önt a dodolo fejére. A vízöntés után a leányok még rövid ideig folytatják a táncot és ezalatt egyikük bemegy a házba, hogy adományokat gyűjtsön. Pénzt ritkán kapnak. Főleg tojást, lisztet, szalonnát adnak nekik. Miután a leányok így bejárták a falut, megosztoznak az összegyűjtött ajándékon, amit mindenki hazavisz.

7 Az esővarázslás központi alakja a dodola, illetőleg a dodol. Ez utóbbira az Arad megyei (Románia) szerbektől van példa. Az Arad megyei szerbek körében nemcsak a leány, hanem a fiú is járhat az esővarázsló szerepében.

8 A dodola szokást leíró cikkekből azonban azt látjuk, hogy egy-két kivételtől eltekintve az esővarázsló személy mindig leány vagy asszony. A múlt század végén már többnyire 1 Hegyest A.: A „dodolák". Magyarország és a Nagyvilág, VII. 1871. 538.; A „dodolo" leány. Magyarország és a Nagyvilág, VII. 1871. 523., 528. 8 Kollárov M. I.: Arad város és Arad megye szerb népe. In: Arad megye és Arad szab. kir. város monographiája (Szerk.: Jancsó B.—Somogyi Gy.), III/l. Arad, 1912. 490.