Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
A népszokások változásáról
Bacchus alakja Tokaj-Hegyalja területére idegenek közvetítésével, átadás-átvétel révén, a németektől a csehekhez, onnan a szlovákokhoz és végül a magyarokhoz került. Ez a vándorlás-elmélet egyszerű alkalmazása. A vizsgálat azt bizonyítja, hogy a kolonizáció nyomán történt a szokás migrációja. Tokaj-Hegyaljára német (sváb) bodnárok települtek, akiknek a céh szokásához tartozott Bacchus és a tánc. Amikor a szokáshordozók teljesen elmagyarosodtak, a tradíció magyar szokásként ismétlődött évenként, amely napjainkban is a szüreti szokások kedvelt látványosságai közé tartozik TokajHegyalján. Az interetnikus kapcsolatok vizsgálata során - az előbbi példáink is igazolják - a kolonizációra föltétlenül figyelmet kell fordítanunk. Kutatásaim és megfigyeléseim nyomán úgy látom, hogy a magyar hagyományban az idegen eredetűnek tartott szokások és hiedelmek jelentékeny része nem átvétel, hanem a hagyomány hordozóival együtt idegen eredetű, illetőleg a hagyomány hordozóival a kolonizáció révén magyarrá vált hagyomány. Idegeneknek a magyar területre való telepedésére már a XIII. századtól vannak adatok. Nagyobb méretűvé azonban a XVIIXVIII. században vált. A török hódoltság megszűnésével különösen erőteljes volt a magyarokat körülvevő idegen népek köréből a magyar területre való költözés. Tömegesen mozdultak meg a szlovákok, rutének, rácok és románok. Részben a nyelvhatár mentén nyomultak beljebb az ország belseje felé, részben pedig kisebb-nagyobb szórványokban telepedtek meg az alföldi területeken. A települők egy része nem szervezett település keretében érkezett. A szervezett, irányított telepítések igen jelentősnek mondhatók. Ennek keretében németeket is telepítettek, elsősorban az alföldi és dunántúli területekre. 49 Különösen a szlovákok és a rutének, de a szerbek is jelentős tért nyertek. A szláv réteg fontos tényezővé vált. A románság térhódítása is igen figyelemre méltó. 50 A német és más telepesek új színt jelentettek. Német telepítések elsősorban Erdély49 Szabó István: A magyar parasztság története. Budapest, 1940. 48. 50 Szabó István: A magyarság életrajza. Budapest, 1941. 135. kk.
