Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
A népszokások változásáról
anyagát is gazdagították. Amikor a szláv hatásról beszélünk, nem szabad megfelejtkeznünk arról, hogy igen gyakran olyan motívumok átadását tulajdonítunk a szlávoknak, amelyek a keresztény hit nyomán alakultak ki. Az ilyen motívumok a magyarságnál is kialakulhattak a kereszténység hatására, függetlenül a szlávok kultuszától. A kutatók már rámutattak arra, hogy a keresztény egyháznak a népszokásokra gyakorolt hatása olyan mély és olyan tartós volt, hogy a legtöbb szokást meg tudta tölteni keresztény értelemmel. 34 Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy az egyház számos szokást átértékelve átvett a pogány kultuszból. Különösen állhatott ez a mezőgazdaságra, amelynek a magyarságnál rendkívül fontos szerepe lett a honfoglalást követő időben. Az elmondottakból kitűnik, hogy a mezőgazdasági hagyománykör kutatása során sok probléma merül fel. Az egymásra rakódott kulturális rétegeket nehéz szétválasztani. Vannak olyan rítusok, amelyeket az összehasonlító kutatás fényében bízvást a honfoglalást megelőző időre utalhatunk vissza. Számos rítus, elsősorban olyanok, amelyek a szántással, vetéssel, betakarítással, azaz olyan műveletekkel állnak összefüggésben, amely műveletek nélkül nincs földművelés, a finnugorság hagyományában is kimutathatóak. Tudom, hogy merész lenne bizonyos rítusokat a finnugor együttélés idejéig visszavezetni, azonban a meglepő hasonlóságokon elgondolkozhatunk. Úgy vélem, nem tévedünk, ha olykor arra gondolunk, hogy a finnugor korban ismert egyes rítusok hasonló módon fejlődhettek, alakulhattak, illetőleg alkalmazkodhattak a szétválás után egymástól függetlenül a mezőgazdasági tevékenységek hasonló fejlődési fázisaiban. Ha pedig arra gondolunk, hogy a szántás, vetés és aratás műveletei évezredek alatt alig, illetőleg csak technikai folyamatában változtak, az idetartozó rítusok ősi rétegéről joggal beszélhetünk. Nyilvánvaló azonban az is, hogy a honfoglalást követő évszázadokban a magyarság mezőgazdasági hagyománykörére hatással voltak a szomszédos népek szokásai. Az együttélés, sok helyen az 34 Geiger Paul: Deutsches Volkstum in Sitte und Brauch. Berlin-Leipzigs 1936. 50.
