Módy György: Képzőművészeti írások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 34. Debrecen, 1978)

Holló László történelmi képei

egyensúlyozottabb. 1941-ben majd 1947-ben újabb freskóterveket készít: Jelenetek Szent Lstván életéből (akvarell, ceruza, kréta). Sajnos, támogatás híján ez éppenúgy nem valósult meg, mint a Szent István temetése. Pedig éppen történelmi képei bizonyítják, hogy Holló László monumentalitása freskóban találta volna meg legalkalmasabb területét. Történelmünk más korszakai is foglalkoztatták, ha soha nem is ilyen szenvedélyesen, új és új megfogalmazásokra kényszerítően, mint I. István kora. Kiállított ceruza- és kréta-rajzai - - Törökök rabokat visznek, Csata után, Ciliéi udvara, Láncrafűzve, Kemény Simon és Hunyadi János a szentimrei csatában, Végvári vitéz, Lovas kuruc — tanúskodnak arról, hogy az 1930-as években a török—magyar harcokról is nagy kompozíciókra készült. Itt sem a téma esetlegesen romantikusan felfogható, de az ő művészetébe is beillő festőisége vonzotta, hanem kereste a magyar történelem másik nagy sorsfordulóját. És az valóban a hódoltság kora. Még egy téma került szívéhez közel, a szerencsétlen kimenetelű 1849-es debreceni csata. Az 1930-as évek második felétől sok tanulmányt készített hozzá, csak 1948-ban tizennégyet. Ez évben megfestette a Sebesült ló és huszár (olaj, 47,5x57 cm), majd a Debreceni csata (olaj, 61x73 cm) c. képeit. A fehérló újból a kép egyik legfontosabb eleme lesz. A tragikus magyar sorsot a sebesült ló jelképezi. A két kép belső történelmi hitele megrázó, a vereség mellett éppen hogy a vesztett ügy igazát tudják sugallni. Holló László történelmi képeinek kiállítása — éppen a ceruza-, kréta-, tus-rajzok, akvarellek, tanulmányok és festmények közel teljes bemutatása révén — nagyszerű lehetőség volt a több évtizeden át búvó patakként eltűnő, majd újra felbukkanó témák különböző megfogalmazásai végigkíséréséhez. Erezzük, hogy a mester ugyanúgy nem érzi ezeket sem teljesen megoldottaknak, mint a Viharban, az Őszi szántás, a Tilalmas, a Dadái rév, vagy korábban a Kecskepásztor, a Hazatérők, a Krumplikapálók — s még sorolhatnánk — sokszor megfestett s mégis mindig újat mondó témáit. István-kori történelmünk iránti érdeklődése az utóbbi évtizedben is nagy képeket teremtett. Feleségével együtt érdeklődnek Árpád-kor kutatásunk újabb és újabb eredményeiről. Újra elolvassák Kodolányi atmoszféra-teremtő regényeit s felesége maga is kicsit középkori alázattal simítja végig tekintetével az összegyűjtött történelmi képeket. Magyarságunk, állami létünk első, nehéz próbatételeket is követelő korszaka kapott rajtuk méltó megörökítést. Holló László történelmi témájú alkotásai a művész oeuvre-jének legjelentősebb darabjai közé tartoznak s velük Holló a magyar történelmi képfestészetet, de az egész modern európai piktúrát is utánozhatatlan, kiemelkedő művekkel gazdagította. * * * Tanulmányomat a Holló Lászlóval 1970 tavaszán folytatott beszélgetések nyomán ugyanaz év őszén írtam meg. Némileg rövidítve megjelent hasonló címen az Alföld XXI. évf. (1970) 12., decemberi számában.