Módy György: Képzőművészeti írások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 34. Debrecen, 1978)

Holló László történelmi képei

egyensúlyozottabb. 1941-ben majd 1947-ben újabb freskóterveket készít: Jele­netek Szent Lstván életéből (akvarell, ceruza, kréta). Sajnos, támogatás híján ez éppenúgy nem valósult meg, mint a Szent István temetése. Pedig éppen történelmi képei bizonyítják, hogy Holló László monumentalitása freskóban találta volna meg legalkalmasabb területét. Történelmünk más korszakai is foglalkoztatták, ha soha nem is ilyen szen­vedélyesen, új és új megfogalmazásokra kényszerítően, mint I. István kora. Kiállított ceruza- és kréta-rajzai - - Törökök rabokat visznek, Csata után, Ciliéi udvara, Láncrafűzve, Kemény Simon és Hunyadi János a szentimrei csatá­ban, Végvári vitéz, Lovas kuruc — tanúskodnak arról, hogy az 1930-as évek­ben a török—magyar harcokról is nagy kompozíciókra készült. Itt sem a téma esetlegesen romantikusan felfogható, de az ő művészetébe is beillő festőisége vonzotta, hanem kereste a magyar történelem másik nagy sorsfordulóját. És az valóban a hódoltság kora. Még egy téma került szívéhez közel, a szeren­csétlen kimenetelű 1849-es debreceni csata. Az 1930-as évek második felétől sok tanulmányt készített hozzá, csak 1948-ban tizennégyet. Ez évben megfestette a Sebesült ló és huszár (olaj, 47,5x57 cm), majd a Debreceni csata (olaj, 61x73 cm) c. képeit. A fehérló újból a kép egyik legfontosabb eleme lesz. A tragikus magyar sorsot a sebesült ló jelképezi. A két kép belső történelmi hitele megrázó, a vereség mellett éppen hogy a vesztett ügy igazát tudják sugallni. Holló László történelmi képeinek kiállítása — éppen a ceruza-, kréta-, tus-rajzok, akvarellek, tanulmányok és festmények közel teljes bemutatása révén — nagyszerű lehetőség volt a több évtizeden át búvó patakként eltűnő, majd újra felbukkanó témák különböző megfogalmazásai végigkíséréséhez. Erezzük, hogy a mester ugyanúgy nem érzi ezeket sem teljesen megoldottak­nak, mint a Viharban, az Őszi szántás, a Tilalmas, a Dadái rév, vagy korábban a Kecskepásztor, a Hazatérők, a Krumplikapálók — s még sorolhatnánk — sokszor megfestett s mégis mindig újat mondó témáit. István-kori történel­münk iránti érdeklődése az utóbbi évtizedben is nagy képeket teremtett. Fele­ségével együtt érdeklődnek Árpád-kor kutatásunk újabb és újabb eredményei­ről. Újra elolvassák Kodolányi atmoszféra-teremtő regényeit s felesége maga is kicsit középkori alázattal simítja végig tekintetével az összegyűjtött törté­nelmi képeket. Magyarságunk, állami létünk első, nehéz próbatételeket is követelő korszaka kapott rajtuk méltó megörökítést. Holló László történelmi témájú alkotásai a művész oeuvre-jének legjelentősebb darabjai közé tartoznak s velük Holló a magyar történelmi képfestészetet, de az egész modern európai piktúrát is utánozhatatlan, kiemelkedő művekkel gazdagította. * * * Tanulmányomat a Holló Lászlóval 1970 tavaszán folytatott beszélgetések nyomán ugyanaz év őszén írtam meg. Némileg rövidítve megjelent hasonló címen az Alföld XXI. évf. (1970) 12., decemberi számában.

Next

/
Thumbnails
Contents