Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)
II. A nép és a föld
Consr. Opp. Kis Marja, 1766, uo.; 23. ua. 1767, uo.; 24. Conscr. Nova Quanti Contributionalis Omnium facultatum Oppidanorum Opp. Priv. Kis Marja, pro a. militare 1768/9, uo.; 25. Conscr. Nova. Opp. Kism. 1769. uo.; 26. Concr. Nova Quanti contributionalis Omnium Facultatum Oppidanorum Opp. Kis Marja, pro a. mil. 1770/71, uo.; 27. Kismarja portio alá való conscriptiója 1800. uo.; 28. ua. 1804. uo.; 29. ua. 1805. uo.; 30. Minden féle lábas jószágoknak árenda alá való conscriptiója. 1807. uo.; 31. Kismarja portio alá való conscriptiója, 1808. uo.; 32. Conscr. Kis Marja 1828. OL. Arch. Regn. 1828-as összeírások. 33. Kis Maria Várossá 1850/51. évi adó összeírása, uo.; 34. Kimutatása a Kis Maria Város 1870. évre kivetett legelő adójáról és a marhák számba vételéről. V. 637/b ad 403/870; 35. Kismarja község 1900. évi népszámlálási gyűjtőívei I—VI. uo.; 36. Kismarja község közerő nyilvántartási naplója. 1944. V. 637/b 80/944. 21. Fél, 1944; Morvqy, 1956. 22. Készítették: Farkas Elek rektor, Osváth Jenő másod jegyző, Osváth Géza Berettyó társulati felügyelő, Szűcs Kálmán tanító, Juhász Sándor tanító. Az egészet Osváth Gyula főjegyző összesítette. Kismarja ebben az időben a szalárdi járáshoz tartozott. 23. Dávid 1957. 189; Varga, i960. 81. 24. Egyházi anyakönyvi bejegyzés. 25. Fényes, 1839. IV. 70. 26. A templom gombjában elhelyezett emlékirat. Egyh. L. tár Kismarja. 1866. 27. Népszámlálás, 1890. 28. Az 1900. évi népszámlálás gyűjtőívei. V. 637/b 403/900. 29. MSK. 46. 1901—1910. 292. 30. Egyházi és állami anyakönyvek. 31. MSK. 46. 1901—1910. 292. szerint az évi házasságkötési átlag: 23. 32. E hetykélkedésben a nemesi öntudattól fűtött kismarjai legények élen jártak. V. 637/a 4. 1846. aug. 21. Levél, melyben a pelbárthidai bíró átírt a kismarjai bírónak, hogy a közelmúltban Kultsár Imre pelbárthidai csikós Kismarjában járt s a Fehér ló csapszékben egy Kun Miska nevű marjai legény neki ugorván, botjával őt és lovát agyba-főbe verte. „Pelbárthida helységünk lakossai közzül többen szenvednek Kis Maria várossá némely hetyke lakossaitól ily úton álló erőszakos támadásokat" — írja a bíró. 33. Az 1890-es mélypont az állami anyakönyvezésre való áttérés során mutatkozó bizonytalanságból származik. 34. A 9. sz. táblázatban közölt 323 egy-két gyerekes család közül most csak azokat vizsgáltuk, akiknek családi körülményeik pontosan tisztázhatók. Nem vettük tehát számításba azokat, akik közben elköltöztek a faluból, vagy újra házasságot kötve az egy gyerek mellé még több született, de azt sem, amikor az első gyerek után az egyik házastárs meghalt. Tehát csak azokat a családokat vizsgáltuk, akiknél jogunk van feltételezni, hogy nem is akartak több gyereket. 35. Az anyakönyvek és a népszámlálások névanyagából 1000 férfi és 1000 női név alapján számoltuk ki a százalékokat. A földbirtokosok és értelmiségiek elszigetelten ritka neveit nem vettük számításba. 36. Balogh János 1733—1813: 3 generáció, Barcsa Mihály 1743—1784: 3 generáció, GencsiGyörgy 1708 — 1825: 4 generáció, Janó Mihály 1682—177: 3 generáció, Kun István 1763—1815: 3 generáció, Oláh István 1660—1842: 6 generáció, Páka János 1735—1856: 5 generáció, Sajó Sándor 1831 — r 9°3 : 3 generáció, Sinyi István 1740—1818: 4 generáció, Szántó István 1670—1873: 5 generáció, Tóth István 1756—1857: 4 generáció. 37. Balogh Terézia 1877—1906 között 8; Balogh Zsófia 1897—1902 között 4, özv. Spidák Mihályné 1875—1879 3, Gál Zsuzsanna 1871—1891 között 8, Hőgye Rozália 1873—1883 között 6, Hanka Zsuzsanna 1874—1894 között 7, Pintér Margit 1891—1909 között 9, Rácz Zsófia 1867—1870 között 5, Seres Éva 1861—1871 között 5, Tóth Zsuzsanna 1859—1869 között 4, Vasok Ágnes 1854—1860 között 4 gyereket szültek házasságon kívül. 38. Az anyakönyvek szerint 1836-ban volt egy kisebb mérvű kolera járvány, mely 26 halálos áldozatot követelt. 1849 nyarán viszont 75, 1855-ben 58, 1873-ban 98 ember halt meg kolerában. 39. Osváth 1896. 60 40. Erre utal Mezősi Károly megjegyzése, aki szerint már az 1692-esösszeírás e vidéken nem tüntet fel sessiokat, hanem fundusokat, possessio-kat. Mezősi, 1943. 219. 41. Egy posonyi köblös itt kb. 1000 D-öl, amelybe egy paraszt zsák búzát vetettek. Egy kaszás rét szintén kb. 1000 D-öl, melyet egy ember egy nap alatt le tud kaszálni .Vö. Varga i960. 62. sz. jegyzet. A különböző statisztikai munkák használatát nehezíti, hogy legtöbbször a nagymarjai pusztát is Kismarjánál tartják számon. Ilyen esetekben igyekeztünk az uradalmi földeket a falu határától elválasztani. 42. Az 1828-as összeírás irreálisan kevés adatához vö. Bottló 1947- 242—272. 43. V. 637/a 4. Kis Maria Városa 1849/50. évi adó rovatala. Egy hold itt 1200 D-öl, egy kaszás rét 1000 D-öl. 44. Kataszteri felmérés. Idézi: Osváth 1896. 7.
