Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)

II. A nép és a föld

árendátorok más nemzetiségűek. A lakosság 1590-ben református hitre tért s ezután 1848-ig más hiten levőt nem engedtek maguk közé betelepedni.

39 1848 után néhány katolikus tisztviselő színezte a református közösség egyhangúságát. A föld és az állatállomány A lakosság létalapja itt is évszázadokon át a föld volt. Ennek megfelelően fő foglalkozás a földművelés és az ezzel kapcsolatos állattartás. Minden más foglalkozás, mely az idők során felbukkant, csupán kiszolgálója a paraszti közösségnek. Csak annyi, és csak olyan más foglalkozású személyt engednek letelepedni, akikre a közösségnek szüksége van, akik munkájukkal a kis közösség érdekeit szolgálják. A községnek a feudalizmus rendjében való helyzetét elsősorban az szabta meg, hogy földjét a privilégium folytán örökös foggal kapta Bocskai István fejedelemtől. Mint korábban láttuk, a falu, a határ lényegében nem szabályos donatio útján jutott a kismarjaiak birtokába. Ezt azért sem tehette volna a fejedelem, mert az 1551. évi törvények értelmében a nemesi földet nem lehetett nem nemesi személyek tulajdonába átruházni. Egyszerűen örökre kivonta tehát őket a földesúri szolgáltatások alól. így a földesúri joghatóság alól kivont földeket a kismarjaiak most már valóságos tulajdonként kezelhették, adták, vették. Ezt az állapotot a XVIII. századi megmerevedett jogszemlélet nem tudta másként értelmezni, mint hogy a közösséget nemesnek ismerték el s ezzel együtt az ősi, fel nem osztott örökséget nemesi földeknek tekintették. De megtartották a lakosság magán földjeinek is elidegeníthetőségét, örökölhetőségét s minden kismarjai lakos földvásárlási jogát. így afféle „félnemesi" állapotot fogadtak el. Ennek a későbbiekben az lett a fontos következménye, hogy a fölöttébb szűkre szabott határt vásárlásokkal bizonyos mértékben tudták gyarapítani.

40 A község föld állományának mozgását csak a XVIII. század elejétől tudjuk nyomon követni. A különböző összeírások szerint a lakosság a következő földterülettel rendelkezett:

41 14. sz. táblázat A falu földterülete Év Szántó Rét Legelő kat. hold összes kb. hold 1715 242 Vi pos. k. 59 kaszás 3OI Vz 1720 382 V2 pos. k. 135 kaszás 517 W 1728 297 pos. k. 192 kaszás 498 1740 497 pos. k. 207 kaszás 604 1800 254 pos. k. 208 kaszás 462 1803 356 hold 347 kaszás 703