Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)
II. A nép és a föld
10. sz. táblázat és grafikon 1700—1800 1800—1850 1850—1900 1900—1910 szegény gazda szegény gazda szegény gazda szegény gazda 22 2 54 68 26 52 15 35 1700-1800 1800-1850 1800-1900 1900-1910 A születésekkel kapcsolatosan kell megemlékeznünk a névadási szokásokról. Az újszülött gyereket születése után minél előbb, legkésőbb 1—2 héten belül megkeresztelték. Különösen akkor siettek a kereszteléssel, ha kevés remény volt a csecsemő életben maradására, mert azt tartották, hogy a kereszteletlen gyerek nem juthat be a mennyországba. Azért is siettek a kereszteléssel, mert a hiedelem szerint a kereszteletlen gyereket könnyebben érte rontás, varázslás. Sürgős esetben a bába is keresztelhetett. Családnevét minden gyerek apjától örökölte, keresztnevet a szülők választottak neki. Viszonylag kevés nevet használtak, illetve legtöbbször voltak divatos nevek, melyek ilyenkor messze fölé kerültek az átlagnak. Volt azonban néhány név, mely évszázadok alatt nem veszített népszenépszerűségéből. Gyakoribb nevek: István 17% 250 éven át mindig élen jár népszerűségben Sándor 12% 1770 után lett népszerűbb, legtöbbször 1810—1850 között adták Mihály 11% Gyakoribb a XVIII. században, 1850 után csökkenő tendenciát mutat József 10% Legnépszerűbb 1800—1850 között János 8,3% Mindenkor népszerű név volt Ferenc 6% Folyamatosan kb. egyenlő arányban adták András 3,9% 1810 után fokozatosan csökken gyakorisága Imre 3>9°/° 1780 előtt ritka név, azóta folyamatos Károly 3>9% Csak 1820 után jelentkezik Gyula 3% Főként 1870 után gyakoribb. 1820 előtt egyáltalán nem fordul elő. György 2,6% Régebbi név. 1820 után ritka Lajos 2,6% Csak 1820 után jelentkezik Pál 2% Szórványosan fordul elő. Többször az 1770-es években és i860 után Albert 1,7% Főként 1870 után Elek 1% Csak 1850 után László 1% Csak i860 után Dániel 1% Ritkán a XVIII. században is, gyakrabban 1880 után Bálint 1% Inkább a XVIII. században, szóvárnyosan később is.
