Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)

II. A nép és a föld

A házasság *kötés után született első gyerek: 1730—1800 î 3oo—1850 1850—1900 A házasságkötés évében: 56 104 71 î éven belül 158 237 154 2 éven belül 27 126 80 3 éven belül 19 45 34 4 éven belül 9 20 24 5 éven belül 4 17 1 5 éven túl 7 21 25 A táblázatból arra következtethetünk, hogy a XVIII. században az első gyerek megszületése előtt még nemigen alkalmaztak fogamzásgátlást, hiszen a normális 1—2 éven belül a szülés az esetek 86,3%-ában bekövetkezett. A 13,7%-os késés zöménél az első fogamzás után 4—7 élő gyerek született, tehát nincs jogunk feltételezni, hogy az első években nem kívántak gyereket. A maradó családok pedig jóval a szülési átlag alatt, tehát 1—2 gyereket szültek, ami pedig lehetséges, hogy nem a családok szándékából fakadt. Ha a 18. századi eredményeket biológiai szempontból alapnak, normatív lehetőségnek fogjuk fel, akkor szembetűnő, hogy a XIX. század első felében a 3 évnél hosszabb késleltetési százalék 18, majd a század második felében csaknem 23%-ra emelkedik. Tehát erőteljesen nő azoknak a száma, akik már az első gyerek megszületését is igyekeznek késleltetni. A születésszabályozás másik kifejezője lehet az, hogy a születő gyerekek között esetenként mennyi megszakítást, „pihenést" engednek. Ennek kiderítéséhez 120 reprezentatív család adatait vizsgáltuk meg, 50 éves periódusok figyelembevételével. A vizsgált családok között nagyjából azonos arányban voltak képviselve 2—10 gyereket szülők. így a XVIII. századból 720, 1800—1850 közötti időből 650, 1850—1900-ból 650 s 1900 után 200 születési adatot dolgoztunk fel. Természetesen, példáinkat csak a teljes családok közül választottuk s azok közül is csak az egy házasságból születetteket. Újraházasulókat néhány esetben akkor vettünk figyelembe, ha még az élettárs elvesztésének az évében újra nősültek. A szülések között eltelt évek száma î 2 3 4 5 6 7 8 9 .0 il 1

2 13 14 1730—1800 50 71 41 18 9 5 2 I _ î î î î 1800—1850 30 66 52 20 9 5 9 I î î 1850—1900 32 67 49 21 15 6 7 I î î 1900—1940 27 62 53 29 16 5 7 — î Ha az î—2 éves kihagyásokat a biológiai lehetőségek maximumának fogadjuk el, akkor azt látjuk, hogy a XVIII. században a családok 59, a XIX. század első felében 50, a század második felében 51, a XX. század első felében 50%-a élt ezzel az adottsággal. A lakosság közel felénél tehát a születések természetes folytonosságát valamilyen tényezők megzavarták. Nyilvánvalóan mindenkor számolni kell közbejött betegségekkel s a fogamzás ritmusában bekövetkező biológiai kimaradásokkal. Ha a 3 éves kimaradásokat még természetesnek fogjuk fel, akkor a normális ritmusban szülők 1800 előtt 80, a XIX. század első felében 79, a XIX. század második felében 77, a XX. században 76%-ot tesznek ki. Figye-