Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)

II. A nép és a föld

6. sz. táblázat (grafikon ) érdemes elvégezni, amelyeknek legalábbis házasságkötésüktől kezdve egész történetét ismerjük, vagyis nyomon tudjuk követni, hogy termékenységük időtartama alatt összesen hány élő gyerekük született. A vizsgálható családok száma így lecsökken, tehát általuk nem a falu össznépességére, hanem bizonyos tendenciákra következtethetünk. Az anyakönyvek alapján teljesnek vehető családok közül 1416-ot vizsgáltunk. Ezeknek 150 év alatt összesen 7072 gyerekük született. Egy családra így átlagban kb. 4,5 szülés esik, tehát 0,8-cal több, mint a családok összességében. A teljes családoknál a születésszám alakulásában a XIX. század elejétől csökkenő tendencia figyelhető meg, a születési átlagok ugyanis évtizedenként változtak. A teljes családokban született gyerekek tízévenkénti alakulását a 7. sz. táblázat szemlélteti. Az átlagos születésszám azonban csalóka tényező, mert nem mindegy, hogy az átlag milyen összetevőkből áll. A 4,5-es családonkénti születési átlag úgy is létrejöhet, hogy a családok zöme valóban 4—5 gyereket hoz a világra, de úgy is, hogy kevés családban sok gyerek van, a családok zömében pedig nagyon kevés. Jellemző mutató tehát az, hogy a vizsgált 1416 család közül hány az, akiknek az átlagnál több, s kik azok, akiknek az átlagnál kevesebb gyerekük van. Ezt a 8. sz. diagrammal szemléltetjük.